Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-03
25 minőségükben igénybe vesznek közszolgáltatások at. Megjegyzésünkre, hogy mintha meglepte volna a szakszervezeteket a tavaszi választás után azonnal elkezdett á llamigazgatási átszervezés, nemleges a válasz, mondván: nincs abban semmi szokatlan, hogy időről időre a változó valósághoz kell igazítani az államszervezet működését, olykor akár jelentős reformok bevezetésével. Most, a ren dszerváltás után bő másfél évtizeddel, te r mészetesnek tekintik, hogy szükséges bizonyos - a jogállamiság alapvető tartalmát, funkcióját és jogszabályi feltételeit nem éri n tő - korrekció. Hogy ez államreformnak nevezhetőe, vagy csupán időszaki kiigazításnak, az bizonyossággal majd utólag ítélhető meg. A főtitkár sorolja: államreform volt 1990ben, amikor igen jelentősen módosult, új szellemiségű lett az ország alaptörvénye, az Alkotmány; államreformnak tekinthető az a változás, amellyel az állam tulajdonosként kivonult a gazdaságból és a magángazd a ság kapott prioritást; reform értékű lépés volt a közszolgálatok munkajogának - és részben működésének - új szabályozása a kilencv enes évek elején; reformnak nevezhető az államháztartás és a nyugdíjrendszer 199798ban megvalósult jelentős átalak í tása. "Mindabban, amiről ma hallunk - nem csekély társadalmi hatásuk és következményük ellenére - nem látom az említette k hez hasonlítható k orszakos jegyeket" - szól Fehér összegezése. Majd gyorsan hozzáfűzi: "Régóta igyekszünk bizonyítani, hogy a szakszervezetek nem ellenzik a változásokat, nem állnak a reformok útjában. A változtatásnak az a módja azonban, amely csak a kö zszolgáltatások olcs óbbá tételére koncentrál, egyértelműen elfogadhatatlan számunkra." Jó színvonalú szolgáltatás - a tapasztalatok sokasága bizonyítja - csak az abban érdekeltté tett közalkalmazottakkal, köztisztvis e lőkkel képzelhető el. Amennyiben a közszolgálat kezelése e zt figyelmen kívül hagyja, annak legfőbb kárvallottjai azok a polgárok lesznek, akik a közhivatalokban az eddiginél jóval hosszabb ideig várhatnak ügyeik elintézésére. Mert az megtévesztő állítás, hogy a kevesebb köztisztviselő majd gyorsabban, hatékonyabb an tud elintézni ugyanannyi ügyet, mint eddig. Ráadásul csökkenő jövedelemmel... Állításról állításra A közigazgatási átszervezésével járó létszámleépítés alátámasztására elhangzott kormányzati indoklásnak ellen tmondanak a szakszervezet rendelkezésére álló adatok. Íme: - A korábbinál többen és drágábban dolgoznak az államigazgatásban. - Az Állami Számvevőszék 1992es létszámadatai szerint a rendszerváltáskor az 1500, akkor még részben közös tanácsok mu n kavállalóinak létszáma 44 ezer fő volt. Ma a 3200 helyi önkormányzat 2600 hivatalában kevesebben, mint 38 ezren dolgoznak.A közszférában dolgozók reáljövedelmének vásárló értéke most nagyjából az 1990es szinten van. - A jó fizetéssel nem arányos a szolgáltatás minősége, ezért teljesítménykövetelményrend szer bevezetése ind okolt. - Magyarországon évente közel 30 millió ügyet intéznek el első fokon. A határidőn túli ügyintézések száma 5,5 százalék, és a fellebbezések aránya mindössze 0,6 százalék. A hatályos törvény 7 fajta pozitív, és 3 negatív motiv á- lási lehetőséget tartalmaz a köztisztviselők esetében a teljesítmény elismerésére vagy az alacsony teljesítmény szankcionálására. A hivatalvezetők azért nem tudnak élni a törvény adta lehetőségekkel, mert nincs pénz a többle tteljesítmények elismerésére, még az elrendelt túlórákat sem fizetik ki. vissza Védik a hazai munkavállalókat Népszava 2006. október 3. Szerző: Muhari Judit Részleges piacnyitást tervez a jövő januárban csatlakozó Bulgáriával és Romániával szemben Magyarors zág, a végleges döntést december 31ig kell meghozni. A tervek szerint a hiányszakmákban korlátozás nélkül jöhetnek az új tagállamok munkavállalói, de ahonnan kiszoríthatnák a hazai alkalmazottakat, csak engedélyezés után vállalha tnának munkát. A szigorítá s régiónként elt é rő lehet. Egyelőre csak részlegesen nyitja meg munkaerőpiacát Magyarország a 2008. január elsején csatlakozó Románi á- val és Bulgár i ával szemben, hazánknak legkésőbb december 31ig kell állást foglalnia. Schranz Edit a munkaügyi tárca szóvivője lapunknak ú gy fogalmazott: jelenleg a szociális partnerekkel egyeztet a témában a kormány.
