Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-03
26 Kiss Péter munkaügyi miniszter korábban azt mondta, a tagállamok a Csatlakozási Szerződés szerint 2+3+2 éves átmenetet alkalmazhatnak az újonnan csatlakozókkal szemben, és eg yelőre úgy tűnik, Magyarország legalább az első két évben élni kíván a korlátozás lehetőségével. Bár minden tagállam önállóan dönt a saját nemzetipiaci sz abályozásáról, az egyes tagállami dönt é sek mégsem elszigetelten születnek. Mivel a állásfoglalást kés őbb nem lehet visszavonni, ezért fontos a körültekintő döntés. Ha a tagállamok között a korlátozások kerülnek túlsúlyba, a nyitott országokat "pályaudvarnak" használják a munkavállalók, ott v á rakoznak arra, hogy az első kedvező pillanatban legálisan vagy a kár illegálisan menjenek tovább a célországba. A "pályaudvar effektus" nagy eséllyel Magyaro rszágon érvényesülne, hiszen az EU külső határán vagyunk. A tagállamok többségében pedig jelenleg "nyitás" ellenes hangulat jellemző a szakszervezetek és a közvélem ény körében is. A hazai szakmai körökben is egye t értés van abban, hogy szükség lehet a korlátozásra, a csatlakozást követően jelentős migrációs hullám várható, a vándo rlás a becslések szerint erősebb lesz mint a 2004ben csatlakozott tagállamok munkavállal óinál. Igaz, inkább a román munkaválallók célországa lehet Magyarország, a bolgárok körében inkább Spanyolország és Görögország népszerűbb, az új tagállamok közötti differenciálás ellentétes is az unió alapelveivel. A jelenlegi tervek szerint a hiánysz akmákban feltétel nélkül dolgozhatának a román és a bolgár munkavállalók, amely ágazatban viszont kiszorítanák a hazai munkásokat, fennmaradna a jelenlegi munkavállalási engedélyezési rendszer. Annak meghatározásában, hogy mely szakmákban, ágazatokban lesz könnyebb a munkavállalás, a szoc iális partnerek is kidolgozzák álláspontjukat. Betanítottként alkalmazzák a románokat A román állampolgárságú munkaválallóknak kiadott engedélyek 70 százalékát segéd és betanított munkára állatják ki a munk a ügyi központ okban, de a kereskedelemben, a könnyűiparban és az egészségügyi foglalkozásokban is szívesen alkalmazzák őket a foglalkoztatók. A fővárosi és Pest megyei cégek háromnegyede keres külföldi mu nkavállalókat a munkaügyi központokon keresztül, a délalföldi fog lalkoztatók pedig a mezőgazdaságban alkalma zza őket nagy számban. vissza Bukarest elutasítja az autonómiát Magyar Nemzet 2006. október 3. Szerző: Rostás Szabolcs Továbbra is támadások kereszttüzében van a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Székelyföld területi aut o nómiájának igénylése miatt. Eközben nemzeti minimum leszögezését sürgetik erdélyi magyar politikai szervezetek, egyházak és civil szerveződések. Liberális nem. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt nem támogatja azt, hogy Traian Basescu államfő az ellenzéki szociáld e mokraták képviselőjét javasolja a hírszerző szolgálat két hónapja megüresedett igazgatói posztjára. A liberálisok elsősorban azt kifogásolják, hogy az elnök előzetesen nem konzultált az ügybe n Calin Popescu Tariceanu kormányfővel. Eközben Basescu tegnap Laura Codruta Kövesi nagyszebeni ügyészt nevezte ki Rom á nia fő- ügyészévé. A 35 éves közvádló férje erdélyi magyar családból származik. (R. Sz.) Románia alkotmánya elleni támadásnak nevezte tegn ap Bogdan Pascu bukaresti kormányfőhelyettes az RMDSZ autonómiakövetelését. Az RMDSZszel együtt kormányzó Konzervatív Párt politikusa szerint a Markó Béla veze tte szövetség által szorgalmazott „állam az államban” típusú autonóm régió létrehozása román áll ampolgárok mill ióinak akaratát hágná át, miután az ált a luk megszavazott romániai alaptörvény kimondja, hogy az ország egységes és szuverén nemzetállam. Pascu hasonlóképpen törvényellenesnek nevezte az erdélyi magyarlakta településeken elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblákat, amelyek szerinte abban ütköznek az alaptörvénnyel, hogy Románia egyetlen, az alkotmányban rögzített hivatalos nyelve a román. A konzervatív politikus – aki egyébként a Tarice- anukabinetben Markó Béla kollégája – arra reagált, hogy hét végi marosvásárhelyi ülésén az RMDSZ sz ö vetségi képviselők tanácsa határozatban támogatta a székelyföldi polgármesterek autonómiapárti nyilatkozatát. A minipar- lamenten Markó éppen a régió területi önrendelkezésének kivívását tűzte ki a szövetség középtávú célj a ként. Dorin Florea, Marosvásárhely demokrata párti polgármestere egyébként tegnap felszólította az RMDSZt: „hagyja ki” a létrehozandó székely autonóm tartományból az általa irányított várost. Ezzel egy időben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által Kolozsváron rendezett autonómiakerekasztal résztvevői nemzeti minimum létrehozásáról döntöttek. Az erdélyi magyar politikai és civil szervezetek, a történe l-
