Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-20
20 agyagfalvi ünnepségen nagy számban megjelent küldötteire utalva – üdvözli, hogy a székely közösség minden a lkalmat megragad autonómiaigénye kinyilvánítására. Ferencz Csaba közölte, hasonló találkozóra hívták meg a Magyar Polgári Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az erdélyi történelmi egyházak vezetőit is, ám konkrét válasz még sehonnan sem é rkezett. Tőkés szkeptikus Elsietettnek és túlzottnak nevezte Tőkés László a bizakodást, mellyel a közvélemény az RMDSZ nyitási szándékait és párbeszédre való készségét fogadta, hiszen Markó Béla szövetségi elnök kijelentéseiből, ígéreteiből ez ideig semm i sem teljesült. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nehezményezi, hogy a szövetség már nem képviseltette magát a második autonómiakerekasztalon, továbbá az agyagfalvi jubileum „exkluzív” jellegét, amelyen Csapó I. József SZNTelnöktől megvonták a szó t. Tőkés úgy véli, „az autonómiapárti zászlóbontás demagóg diplomáciai húzásnak tűnik”, hiszen a rendezvénytől azokat tartották távol, akik „haló poraiból keltették életre és egyedül képviselték a közösségi önrendelkezés, a székelyföldi területi autonómia ügyét”. „Nem kétséges, hogy a székelyföldi autonómia érdekében meghirdetett népszavazás kizárólag teljeskörű magyar összefogással válhat eredményessé. Ennek tudatában nyilvános módon felszólítjuk az RMDSZt, hogy valljon színt. Hajlandóe végre a román ha talommal folytatott paktumpolitikájával, másfelől a magyar viszonylatban gyakorolt diktátumpolitikájával szakítani? És hajlandóe végre igazi párbeszédbe kezdeni a tényleges összefogás érdekében? vissza Nem pénz: morál - 10 millió román a határokon túl. Nekik is lesz „státustörvényük” Transindex.ro [19.10.2006] A tervezet szerint az olaszországi vendégmunkásnak ugyanolyan jogai lesznek, mint a besszarábiaiaknak. Becslések szerint összesen mintegy 1012 millió román é l az ország határain kívül, nagyobb közösségekben, illetve az utóbbi 30 évben kialakult diaszpórában szerte a világon. Azonban a magyar példával ellentétben e közösségek sorsáról nincs és nem is volt közvita Romániában, hacsak a Moldova Köztársasággal való egyesülés ötletét nem számítjuk – ez a '90es években volt nagy téma, és azóta is visszavisszatér. A határon túli románok ügyeivel jelenleg a külügyminisztérium alá rendelt Határon Túli Románok Hivatala foglalkozik (Departamentul pentru Relaţiile cu Ro manii de Pretutindeni, DRRP), melynek vezetője, Mihai Gheorghiu államtitkári rangot visel. A hivatal költségvetése 2006ban 13,5 millió RON (mintegy 3,7 millió euró). A büdzsé méretét érzékelteti, hogy a Románia területén élő történelmi kisebbségek támog atására például 11 millió eurónak megfelelő lejt költenek. A Határon Túli Románok Hivatalának nincs önálló honlapja; a külügy weboldalán pedig csak általános jellegű információktalálhatóak a hivatal célkitűzéseiről, valamint a támogatási stratégiáról. A határon túliaknak megítélt pályázatokról szóló dokumentumban többek közt a szomszédos országokban élő diákoknak szánt didaktikai eszközök, templomtatarozások és médiatámogatások szerepelnek. Ezzel párhuzamosan a hivatal nagybritanniai vagy németország i projekteket is támogat – a 2005ös év messze legnagyobb támogatási tétele például a berlini ortodox parókia felépítése volt, mintegy 500 ezer euró értékben. Jelenleg közvita alatt áll a határon túli románokról szóló törvénytervezet; erről, illetve a tá gabb értelemben vett támogatási célkitűzésekről emailben tettünk fel kérdéseket Mihai Gheorghiu államtitkárnak. Mi a román kormány stratégiája, ami a Romániával szomszédos országokban élő román közösségeket illeti? Mihai Gheorghiu: – Románia érdeke az , ami legitim, morális és egyezik azokkal a kötelezettségekkel, melyeket a nemzetközi törvénykezés előír. Célunk a román közösségek, illetve anyaország közötti kapcsolatok erősítése, illetve támogatjuk a határon túli román közösségeket nemzeti identitásuk megőrzésében és kinyilvánításában.
