Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-20
21 Melyek azok a területek, amelyek támogatása prioritást élvez? Évente mekkora pénzösszeget szánnak ilyen célra, és földrajzilag leginkább hova jut ez a támogatás? – Mint azt már korábban is elmondtam, a külügyminisztér ium a Határon Túli Románok Hivatalán keresztül mindenkit támogat, aki román identitásának megőrzésében érdekelt. Nem számít az, hogy a Romániával szomszédos országban élő románokról, vagy pedig Romániából a világ különféle pontjaira kivándorolt személyekrő l van szó. Nehéz pontos számokkal szolgálnom, mivel a határon túli románok szervezeteit a közösségek igényei szerint támogatjuk. Bármilyen – határokon innen vagy túl folyó - projektet támogatunk valamilyen módon, ha az hasznot hoz a határokon túl élő rom ánságnak. 2005ben a Határon Túli Románok Hivatala a legtöbb támogatást a berlini ortodox parókiának ítélte meg. Értsük úgy, hogy stratégiai szempontból tavaly a németországi román diaszpóra volt a legfontosabb? – Azt hiszem, egy sor aspektust hagy fig yelmen kívül. A támogatási rendszer nem lehetne ennél átláthatóbb, hiszen publikus a külügy honlapján, a www.mae.ro webcímen. Az elbíráló bizottság azokat a projekteket választotta ki és terjesztette fel támogatásra, melyek megfeleltek azoknak a feltételek nek, melyeket a büdzsé elköltését szabályozó kormányrendelet előír. A Moldovai Köztársaságból nagyon sokan emigrálnak Romániába, illetve NyugatEurópába. A Romániában állami ösztöndíjjal tanuló besszarábiai diákoknak csak töredéke tér vissza a határon tú li román közösségekbe. Létezike stratégia ennek a jelenségnek a megállítására, lehete tenni valamit annak érdekében, hogy a frissen végzettek hazatérjenek? – A Moldovai Köztársaság állampolgárainak nyugati migrációja nem tartozik a román diplomácia érd eklődési körébe. Ami a Romániában tanuló, majd itt letelepedő fiatalokat illeti, természetesen érdekeltek vagyunk abban, hogy ők visszatérjenek közösségeikbe, ahonnan származnak, és így hozzájáruljanak a románság kulturális öntudatának erősödéséhez. Más megközelítésben, hogyha nekik joguk van a román állampolgárság visszaszerzésére, akkor vélemányünk szerint ezt a román állam nem akadályozhatja meg. Ez az emberi jogok korlátozása lenne. A határon túli románokról szóló törvénytervezet első paragrafusa le szögezi, hogy betartják majd azoknak az országoknak a törvénykezését, melyeknek állampolgárai a támogatottak. Mit lehet így tenni a Timokvölgyi románságért, ha őket a szerb állam hivatalosan nem ismeri el kisebbségként? – Biztosíthatom önt, hogy ennek a törvénynek az összes cikkelyét a tartózkodási országok törvénykezésének a figyelembevételével alkalmazzuk, bármit is írjanak elő ezek a jogszabályok. Épp emiatt a tervezetet – mielőtt még közvitára bocsátottuk volna – a kompetens európai fórumoknak, a Vel encei Bizottságnak, valamint az EBESZ, vagyis az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosának is elküldtük jóváhagyás céljából. Konstruktív politikai párbeszéd indul majd az adott országok kisebbségi ügyekért felelős szerveiv el, a prioritások összehangolása érdekében. Másképp fogalmazva a külügyminisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a reciprocitás elve és az érvényben levő nemzetközi jogszabályok alapján tiszteletben tartsa a határokon túl élő román kisebbségek jog ait. Meg kell jegyezni, hogy ezeknek a közösségeknek fel kell vállalniuk a román identitásukat és együtt kell működjenek úgy a román, mind azon ország hatóságaival, amelynek állampolgárai. A törvénytervezet kritikusai felróják azt, hogy a jogszabály ha táron túli románok támogatásakor nem tesz különbséget a kivándorlók, illetve azon közösségek közt, akik különböző történelmi események miatt maradtak az ország határain kívül. Másképp: elvileg egy olaszországi vendégmunkásnak ugyanolyan jogai vannak, mint a besszarábiai románnak. Vane ebben valamilyen ráció?
