Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-20
19 „Az ilyenkor jelentkező primitív indulat mindig ugyanaz, legyen szó a koncentrációs táborokról vagy éppen egy forradalomról” – mondta John Kekes, aki szerint „mindkettő ugy anolyan gonoszság, nem lehet mentegetni azzal, hogy ezek csak elszigetelt esetek voltak, és a kommunista elnyomás sokkal több áldozattal járt”. Erkölcs és politika "Kekes szerint az erkölcs a politikai tevékenység magja. Szerkezete háromszintű: egyetemes, társadalmi és egyéni erkölcsi követelményeket különböztethetünk meg, s a legfontosabb követelmény éppen ennek a hármas szerkezetnek a megőrzése. Csak olyan politikai berendezkedés fogadható el, amely ezt a feladatot teljesíteni képes, s amely – ennek révé n – a lehető legnagyobb mértékben mozdítja előre minden egyes egyén boldogulását, segíti elő életfelfogásának valóra váltását" – részlet az Európa Könyvkiadó John Kekes A konzervatizmus ésszerűsége című könyvéhez írt ismertetőjéből. A professzor ezek utá n levonta a következtetést: a forradalom lényege a csőcselék korlátozatlansága, "a csőcselék felkelése", hozzátéve ugyanakkor, hogy ez a magyar forradalomnak csak az egyik arca volt: a másik, hogy diákok, munkások, egyszerű emberek ragadtak fegyvert és har coltak a szabadságukért a szovjet intervenció ellenében. A küzdelem eleve reménytelen volt azonban, és a hatalmat ismét a zsarnokok ragadták magukhoz – az értelmiség jelentős részének támogatásával, akik „kollaboráltak a rendszerrel annak érdekében, hogy kényelmes állásokhoz jussanak”. Kekes szerint „elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy 'én nem öltem meg senkit, más is behódolt', mert voltak akik nem, nyitva lett volna az út bárki előtt, igaz, ez mondjuk egy rosszul fizetett, kényelmetlen vidéki állással járt volna”. Kádár János hatalmának véres megszilárdítása után rájött, hogy az ilyen mértékű elnyomás nem tartható fenn tartósan, így más módszert választott: megvesztegette az országot, amely el is fogadta azt, a forradalom emlékét pedig igyekeztek kit örölni az emberek emlékezetéből. Kekes szerint ennek köszönhető, hogy ma már csak szimbólum október 23a, de tudni alig tudunk róla valamit. Nagy Imrét is emiatt heroizáljuk, holott ő maga szintén kommunista, a nomenklatúra tagja volt, „és részben felelős is a történtekért”. Megértee egyáltalán? Tette fel a tabudöntögető kérdést az előadó. A magyar forradalomnak 2000 halálos áldozata volt, és 200 ezer (többségében fiatal, jól képzett) ember hagyta el az országot. Kekes következtetése: Magyarországnak nem érte meg 1956, a világtörténelmi jelentősége mégis nagy a történteknek, mert rádöbbentette a nyugati kommunista pártokat, hogy a kommunizmust csak kemény elnyomással lehet fenntartani a régióban, és hozzájárult a Szovjetunió meggyengüléséhez is. Ezt a v égkövetkeztetést azonban nem hallotta már mindenki, mert tiltakozásképpen többen elhagyták a termet az előadás alatt. John Kekessel holnap közlünk interjút. vissza Csúcstalálkozó a népszavazásért Erdély.ma [ 20061020 - 06:29:30 ] Forrás: Fülöp Noémi, Krónika; Háromszék Markó Béla RMDSZelnök és Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke pénteken Marosvásárhelyen tárgyal a székelyföldi területi autonómia kérdéséről. Markó már az agyagfalvi ünnepségen jelezte, kész elfogadni Csapó József meghívását a találkozóra, szerdán pedig Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke jelentette be: a szövetségi elnök pénteken Marosvásárhelyen tárgyal a tanács küldöttségével. Ferencz Csaba a Krónikának elmondta, a találko zó legfontosabb kérdése az lesz, hogyan tud együttműködni az RMDSZ és az SZNT az autonómia tárgyában kezdeményezett népszavazás kapcsán. „Bár elszomorítottak Markó Béla legutóbbi nyilatkozatai, reméljük, ő is belátja, hogy a népszavazás megszervezése szüks éges lépés az autonómia kivívásához” – fogalmazott az SZNT alelnöke. Kifejtette, a tanács két lehetséges utat javasolt a népszavazás megszervezésére: a megyei önkormányzatok határozatai által kiírt kötelező érvényű referendumot, illetve ha ez a terv meghiú sul, az önálló, belső népszavazást. Hozzáfűzte, az eddigi tapasztalatok alapján valószínű, hogy az önkormányzati határozatokat megtámadják majd a közigazgatási bíróságon, így inkább az önállóan megszervezett népszavazás útját tartják járhatónak. „Ez utóbbi sokkal nagyobb hatással lesz a nemzetközi közvéleményre is” – vélte az SZNT alelnöke. A tanács szerdai nyílt levelében – a települések és székek az
