Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-19
20 hogy rövidebbhosszabb idő után ugyanezt teheti Horvátország és Szerbia is. Olyan egységnek, a közös Európának lesz tagja minden magyar határon innen és túl, amely közös érvényesülési és gazdaságifejlődési lehetőségeket hordoz. Hisszük, hogy ez az igazi megoldás. Hogy ne költözni k elljen, hanem költözzön oda Európa, ahol a magyarok élnek és teremtsen ott lehetőségeket. Az áttelepülés egyik határon túli magyar szervezet programjában sem szerepel. Mi pedig egyáltalán nem szeretnénk szembe menni velük e kérdésekben. Azt támogatjuk, ami t a határon túli magyar szervezetek támogatnak, hiszen ők képviselik az ottani magyarságot. A velük való kapcsolatok rendkívül fontosak lesznek, mégpedig főleg az Európai Unió és a gazdaságfejlődés szempontjából. - Ezt hogy érti? - A magyarmagyar kapc solatok nagyon fontosak lehetnek, mégpedig a befektetések ösztönzése, a beruházások, a határon átnyúló munkavállalás, a gazdaságfejlesztés, területfejlesztés szempontjából. - Megmenthetőe az európai alkotmány? - Nem tudom. Mindenképpen azt gondolom, h ogy valami történni fog ez ügyben. Minthogy mi már ratifikáltuk az eredeti szöveget, ezért természetesen egyetértünk mindazzal, ami benne van. Úgy véljük: az lenne a legjobb, ha ez ebben a formában kerülne elfogadásra. Vannak persze alternatív forgatókönyv ek is, itt a német elnökség időszakától vár mindenki komoly előrelépést. Mi azt mondjuk, az lenne a legjobb, ha mindaz, ami a szövegben benne foglaltatik, meg is valósulna. - Arra az esetre, ha ez nem sikerül, a franciák felvetették a "minialkotmány" ötl etét. Ez nem menne részletekbe, hanem csak…. - Intézményi kérdésekről rendelkezne, és az sem biztos, hogy ezt alkotmány formájában tenné. Továbbá az sem biztos, hogy változatlan maradna a ratifikálás folyamata. Ahogy mondtam, vannak alternatív forgatóköny vek, s ez lenne az egyik. Nehéz róla nyilatkozni, hiszen látni kellene a tartalmát, látni kellene, milyen formában fogadnák el az egyes országok. A másik alapvető kérdés - s ez nem a közvetlen gyakorlati részére vonatkozik - hogy mennyire támogatják ma az európai állampolgárok az Európai Uniót. Az, hogy az alkotmányt Hollandiában és Franciaországban nem szavazták meg, nem az alkotmányról szól, hanem az Európai Unió támogatottságáról. E téren pedig mindenképpen nagyon sok a teendőnk. - Afganisztánban a hel yzet egyre inkább olyan, hogy nem lehet kizárni a magyar kontingens veszteségeit. Mivel indokolná annak a lehetőségnek az elfogadását, hogy fiatal embereknek hazájuktól több tízezer kilométerre meg kell halniuk? - Természetesen azt szeretnénk, ha erre nem kerülne sor. Azt is tudjuk, hogy Magyarországnak saját biztonságát nem csak a határainál kell szavatolnia. A világ globálissá vált. Nem csak a terrorizmus vált nemzetközivé és nyúlik át a határokon - méghozzá úgy, hogy nem lehet megállítani - hanem a drog kereskedelem is, amely ráadásul össze is fonódik a terrorizmussal. Márpedig e két jelenségnek Afganisztán térségében nagyon komoly bázisa van. Amikor Magyarország azt mondja, hogy határaitól távol vállal szerepet, akkor a saját biztonságáról, az országon b elüli biztonságról is gondoskodik. Ezen felül NATOtagként feladataink is vannak, túl azon, hogy érdekünk, az ország érdeke is az ottani szerepvállalás. A másik fontos jellemzője ennek a szerepvállalásnak, hogy nem csak katonai, hanem civil jellegű is. Ált ala nem csak a rendet tartjuk fenn - vagy próbáljuk fenntartani , hanem a következő hónapoktól kezdve már olyan programokat is indítunk, melyek az ottani helyzet konszolidálódását is szolgálják. Ennek része lehet a helyi rendőrség kiképzése - hogy maga is fenn tudja tartani a rendet , részei lehetnek olyan munkahelyteremtő programok, melyek a fiatalok számára alternatívát kínálnak, hogy ne csak a drogtermesztés, vagy valamelyik terrorcsoporthoz való csatlakozás között választhassanak. Tehát szeretnénk az okokat is kezelni. Ebben vesz részt Magyarország, hiszen a feladat Magyarország biztonságáról szól. Természetesen azt szeretnénk, ha nem lenne emberveszteségünk. Viszont azt is látnunk kell, hogy azok, akik katonaként kimennek Afganisztánba, ezt önként vál lalják. Katonaként azt vállalják, hogy akár életüket is kockára teszik a célért. - Eredeti foglalkozását tekintve ön pszichoterapeuta. Emberekkel volt dolga. Hasznát veszi ennek most valamilyen módon a diplomáciában?
