Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-18
24 Ha összességében akarjuk értékelni a szlovákiai magyar lakosságnak az 1956os magyar forradalomhoz való viszonyát, akkor csak na gyon óvatos megállapításokat tehetünk. Az ugyan leszögezhető, hogy a magyar lakosság rendkívül nagy figyelemmel kísérte a magyarországi eseményeket, ám többségük a forradalomhoz való viszonyát nem fejezte ki nyilvánosan. Hogy ennek okát miben kell keresnün k, az kérdéses. Megkockáztathatjuk azonban azt a feltevést, hogy ebben a pártállami terror, a déli járásokba felvonuló hadsereg és a belügyi szervek fokozott jelenléte éppúgy közrejátszott, mint az a bénultság, amely még mindig nem oldódott fel a magyarok körében az 1944 és 1948 közötti időszak óta. Ebben a helyzetben döntőnek mutatkozott az is, hogy 1945 és 1948 között a szlovákiai magyarok nemcsak korábbi országos politikai vezetőiket veszítették el (1945ben a két háború közötti magyar politikusok legtöb bje börtönbe került, illetve Magyarországra vagy nyugatra távozott), hanem a falusi közösségekben természetes autoritással bíró gazdákat, református papokat, tanítókat, a szinte teljes pozsonyi és kassai magyar polgárságot is. A helyükbe lépő új nómenklatú ra pedig nem volt alkalmas arra, hogy a magyar közösség érdekeinek védelmét felvállalja, sőt ez nem is állt szándékában. Megfelelő vezetők, érdekvédelmi szervezetek stb. nélkül pedig a magyarság többékevésbé engedelmes tömegnek bizonyult a párt kezében. Ugyanilyen fontosnak tarjuk azonban azt is, hogy a szlovákiai magyarok többsége a forradalmat olyan eseményként fogta fel, amely által a magyarság kivívta a demokratikus világ elismerését. A második világháborúban újból a vesztes oldalra kerülő, s igazságt alan módon a kollektív bűnösség vádjával sújtott kisebbségi magyar számára 1956 így hosszú idő után az első olyan eseménysort jelentette, amely kapcsán büszke lehetett magyarságára, s ez vélhetően pozitívan hatott önértékelésére és nemzettudatára is. vissza EU: A feltétel a Hágával való teljes együttműködés - Solana: Fontos, hogy Szerbiában „politikai konszenzus” van Vajdaságma.info 2006. október 17. [22:48] Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei készségüket fejez ték ki a „fokozott politikai párbeszédre” a hivatalos Belgráddal, Szerbia európai jellegű fejlődése érdekében. Az EU kész folytatni a stabilizációs és társulási szerződésről szóló tárgyalásokat, amint a szerb hatóságok teljes mértékben együttműködnek a há gai bírósággal – áll a határozattervezetben. Koszovót illetően az EU álláspontja, hogy a szerb és az albán félnek „építő jellegűen” kell együttműködnie Martti Ahtisaari ENSZkülönmegbízottal. Mindkét felet felszólítja az Unió arra, hogy tartózkodjon az eg yoldalú és provokatív lépésektől. A miniszterek szerint „egyik fél sem halaszthatja el vagy fékezheti meg” a státuskérdés megoldásának folyamatát. Az EU üdvözli Ahtisaari szándékát, hogy kidolgozza a státuskérdés megoldásának javaslatát, amely „a további e lőrelépés alapja lenne”. Javijer Solana EUfőbiztos megismételte, hogy a társulási tárgyalások folytatása lehetséges ugyan, de a hágai bíróság értékelésének függvénye. Mint mondta, az EU számára fontos, hogy Szerbiában „politikai konszenzus” van. Solana, aki négyszemközt is tárgyalt Vojislav Koštunica szerb kormányfővel, „igen konstruktívnak” nevezte a szerbiai „politikai csomagot”. A főbiztos munkatársai utóbb elmagyarázták, hogy ez alatt az értendő, hogy a szerb demokratikus erők egyetértenek az alkotmán yt és a választásokat illetően. A B92 értesülései szerint a Luxemburgban megtartott külügyminiszteri értekezleten kisebbségben maradt az olasz, az osztrák, a szlovén és a magyar tárcavezető, akik – a negatív hágai értékelés ellenére is – a Szerbiával való tárgyalások feltételes folytatását támogatták, méghozzá a szerbiai demokratikus erők megsegítése céljából a küszöbön álló választások előtt. A holland, a belga, a finn, a francia, a német és a brit külügyminiszter valamint az Európai Bizottság azonban köz ölte, hogy a tárgyalások feltételesen is kezdődtek meg, és azért szakadtak meg, mert Szerbia nem tett eleget a feltételnek: a Hágával való együttműködésnek. A brit külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a feltétel nem Mladić kiadatása, hiszen a szerb hatóságok esetleg nem tudják, hol van a vádlott tábornok, hanem a Hágával való teljes együttműködés. vissza A VMSZ nem szólít fel bojkottra, de az "igenre" sem - Nem hivatalos értesüléseink szerint a jövő héten várható a párt végle ges állásfoglalása Vajdaságma.info 2006. október 17. [22:44] Szerző: Márton Attila A VMSZnek még nincs egyértelmű hivatalos álláspontja arról, hogy mire szólítja fel a polgárokat a szerbiai alkotmány tervezetéről szóló népszavazás kapcsán. Nem hivatalos értesülések szerint valószínűleg a jövő hét elején tartja meg a párt elnökségi ülését, amelyen kimondják a végső álláspontot. Bunyik Zoltán, a Vajdasági
