Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-18
25 Magyar Szövetség alelnöke a kedden Újvidéken megtartott lakossági fórumon elmondta, mit nem fog tenni a VMSZ: nem szólít fel bojkottra és nem szólít fel az alkotmányjavaslatra való igennel szavazásra. Pásztor István elnökségi tag, tartományi gazdasági titkár és Miavecz Béla elnökségi tag hangsúlyozták, hogy személyes véleményüket közlik, amikor az alkotmán yjavaslat elutasítása mellett érvelnek. A mintegy 70 érdeklődőnek, VMSZtisztségviselőnek, párttagnak a Petőfi Sándor MME nagytermébe belépéskor egy alá nem írt, kétoldalas elemzést osztottak ki Mi jó és mi nem jó az új szerbiai alkotmányban címmel. A "mi a jó" részhez sorolható az a megfogalmaz ás, hogy az „új alkotmány” jobb, mint a miloševići, jó tulajdonsága, hogy a előzőnél könnyebben módosítható, az előzőnél jóval több garanciát tartalmaz a kisebbségi jogok viszonylatában, Vajdaság autonómiája bővült, "de messze elmarad a széleskörű és valós autonómiától, egyedül lényegesen több pénz várható a tartományi kasszában". Miavecz Béla, aki a párt délbácskai - szerémségi körzeti szervezetének elnöke is, közölte, nem ért egyet ezekkel a megfogalmazásokkal. Az állam meghatározását és a hivatalos nye lvhasználatra vonatkozó rendelkezéseket diszkriminatívnak nevezte, hozzátéve, hogy a kiosztott elemzéssel állításaival ellentétben a javaslat nem teszi kötelezővé a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatottságának kötelezettségét. A Vajdaság Ma tudó sítójának kérdésére Pásztor István közölte, hogy az alá nem írt elemzés szerzője Korhecz Tamás, a VMSZ elnökének tanácsadója, tartományi kisebbségjogi, közigazgatási és jogalkotási titkár. Pásztor szerint rengeteg tekintetben komoly előrehaladás ez a java slat a miloševići alkotmányhoz képest, de vannak benne olyan elemek is, amelyek a miloševići korszak folytatását jelenti - Vajdaság és Koszovó vonatkozásában. A VMSZes tisztségviselő szerint három párt (a Demokrata, a Szerbiai Demokrata és a Szerb Radikál is Párt) által oktrojált alkotmányról van szó, amelynek tartalmát nagymértékben a Szerb Radikális Párt (SRS) határozta meg. Vajdaság tekintetében rámutatott arra, hogy az alkotmányjavaslat értelmében a tartománynak annyi vagyona és „kvázi önálló bevétele” lesz, amennyit jóváhagy a szerbiai parlament. „Ez messze elmarad attól, amire számítottunk a gazdasági autonómia terén” – tette hozzá. Hangsúlyozta, számára nem elfogadható az a vélemény, hogy a magyaroknak a javaslatra kell szavazniuk, „mert egyébként raj tunk verik el a port”. Mint mondta, ez valós veszély, de ez a veszély eddig is létezett, meg ezután is létezni fog. Szavai szerint a VMSZnek gondot kell ugyan viselnie politikai partnereinek elvárásairól, kompromisszumokat kell kötni, de nem a párt célkit űzéseinek és a magyar közösség elvárásainak a rovására. „Nem lehet kompromisszumot kötni az egyenjogúság és a vajdasági autonómia kárára” – mondta Pásztor mielőtt közölte volna, hogy személy szerint „nem tud rászavazni” az alkotmányjavaslatra. A mintegy h áromórásra húzódott lakossági fórumon felszólalt Galambos László, a VMSZ délbácskai - szerémségi körzeti szervezetének alelnöke is. Ő a bojkott ellen foglalt állást és a javaslat „jó oldalait” domborította ki, mondván, hogy kompromisszumra van szükség. B unyik egy polgár kérdésére válaszolva elmondta: a VMSZ nem vett részt a javaslat kidolgozásában. A szerbiai kormányfő megkapta a VMSZ követeléseit, elképzeléseit, „de ezekből nagyon kevés került be” az alkotmányjavaslatba. A lakossági fórumon szót kérő po lgárok is – éppúgy, mint a VMSZ tisztségviselői – különbözőképpen vélekedtek az alkotmányjavaslatról és arról, hogy mit kellene tenni október utolsó hétvégéjén. A többségi vélemény az volt, hogy a referendumon részt kell venni, de nemmel kell szavazni, ám voltak az „igent” támogató felszólalások is. A bojkottot nyilvánosan senki sem támogatta. vissza "A Szerbia új alkotmányáról kiírt népszavazás tulajdonképpen csak egy nacionalista komédia" - Olli Rehn: Még sok tennivalója van Szerbiának és Törökországnak, ha komolyan csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz Vajdaságma.info 2006. október 17. [15:21] Törökországnak meg kell változtatnia a szólásszabadságot korlátozó büntetőtörvénykönyvét és fel kell oldania Ciprus elleni kereskedelmi blokádját, ha csatlakozni akar az EUhoz. Szerbiának mindenekelőtt a háborús bűnösöket kéne kiadatnia. Ha november 8ig nem történik változás, hosszú évekre bezárulhatnak az EU kapui a két ország előtt, ismerteti az Index.hu a BBC jelentését. Még sok tennivalója van Szerbiának és Törökországnak, ha komolyan csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz, jelentette ki Brüsszelben O lli Rehn bővítési biztos… Rehn szerint a csatlakozni vágyóknak sietniük kell, hiszen évekre bezáródhat az EU kapuja. Szerbiát elsősorban Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze intette meg, mondván a szerb hatalom még mindig nem működik e gyütt a háborús bűnösök felkutatásában, jelentette a BBC.
