Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-18
14 után Lech Walesa tanácsadójaként működött, részt vett az 1989es kerekasztaltárgyalásokon. volt képviselő, felsőházi elnök, igazságügyi m iniszter és legfőbb ügyész. Walesa köztársasági elnöksége idején összekülönböztek egymással, s elváltak útjaik. A Kaczynskifivérek 2001ben alapították meg a Jog és Igazságosság pártot, Lech Kaczynski 2002ben Varsó polgármestere lett, 2005ben indult az elnökválasztáson, s a második fordulóban legyőzte ellenfelét, a Polgári Platform jelöltjét, Donald Tuskot. Diadaluk akkor lett teljes, amikor a PiS alakíthatott kormányt, igaz, a kisebbségi kabinet, amelyet idén nyár óta ikertestvére vezet, nehéz kompromis szumok árán tudja csak elkerülni az előrehozott választásokat. Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök Ivan Gasparovicot 2004 júniusában választották meg szlovák államfővé. 1968ban belépett a csehszlovák kommunista pártba. Támogatta Alexander Dubcek reformjait, ezért a Varsói Szerződés Csapatainak Csehszlovákiába való bevonulása után kizárták a pártból. A rendszerváltás előtt évtizedeken át büntetőjogot tanított a Comenius egyetemen. A bársonyos forradalmat követően Václav Havel főügyésszé tette meg. Szlovákia 1993as önállóvá válását követően visszatért az egyetem jogi karára. Ő is részt vett a szlovák alkotmány kidolgozásában. Még 1992ben belépett a Vladimír Meciarfémjelezte Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomba, a HZDSbe. A szlovák parlament elnök eként a Meciarféle rezsim egyik vzető figurája volt. 19982002 között a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság tagjaként ténykedett. 2002ben aztán kilépett a HZDSből, s megalapította a HZDt. Többször kelt ki volt "kenyéradója” ellen. 2004 a ugusztusában választották meg államfőnek - Eduard Kukan utódaként. Elnökként igyekszik megfékezni Robert Fico miniszterelnököt. Viktor Juscsenko ukrán államfő Viktor Juscsenko ukrán elnök rendkívül változatos pályát mondhat magáénak, amelyet megannyi drá ma övezett. Az 1954es születésű politikus a rendszerváltás előtt, majd utána is a bankszakmában dolgozott. Hazája függetlenné válását követően a kijevi Nemzeti Banknál tevékenykedett, nagy szerepe volt az ukrán nemzeti valuta, a hrivnya bevezetésében. Leo nyid Kucsma elnök 1999ben váratlanul tette meg miniszterelnöknek. Kormányzása alatt jelentős gazdasági sikereket ért el országa. 2001ben azonban kormánya megbukott: a törvényhozás nagy többséggel szavazta meg a kabinettel szembeni bizalmatlansági indítvá nyt. A kommunisták a túlzottnak tartották a gazdasági reformokat. 2004 végén a rendszerváltást sürgető erők támogatásával indult az elnökválasztáson, ám a meghamisított hivatalos eredmények ellenfele, Viktor Janukovics győzelmét jelezték. Az emberek erre a z utcára vonultak. A narancsszínű forradalom Leonyid Kucsma rendszerének bukását hozta. Az elnökké választott Juscsenko a rendszerváltás jelképévé vált. Azóta számos nehézséggel kellett megküzdenie. A súlyos gazdasági helyzet miatt ugyanis sokan csalódtak a narancsszínű forradalomban. A rendszerváltás erői között sincs meg a régi összhang. Tarja Halonen finn államfő Tarja Halonen 2000. március elseje óta Finnország első női elnöke. Idén január végén újraválasztották, így a magas közjogi tisztséget 2012ig töltheti be. Az 1943 karácsonyán született Halonen 28 évesen lépett be a szociáldemokrata pártba, miután elvégezte e jogi egyetemet. A politikus asszony 1987től államfői megbízatásáig számos poszton bizonyította rátermettségét. Először a szociális és egé szségügyi, ezt követően a skandináv együttműködési, majd az igazságügyi miniszteri tisztséget töltötte be. 1995től a finn diplomáciát irányította, bevezetve hazáját az Európai Unióba. 1999. második fél évében Finnország adta az unió soros elnökségét. Jogi tanulmányai megkezdésétől fogva élénken foglalkoztatták az emberi jogi, különösképpen a kisebbségügyi kérdések, köztük a homoszexuálisok ügye. A 2000es elnökválasztási kampányban nem vált éppen előnyére ez utóbbi elkötelezettsége, főleg annak fényében, h ogy akkoriban egy gyermekes anyaként még nem kötött házasságot élettársával. Ráadásul meglehetősen népszerű és befolyásos politikusokkal kellett megküzdenie. Általános meglepetésre mégis megnyerte az elnökválasztást - a második fordulóban csekély különbség gel. Elnöki hivatalba lépésével egyidőben lépett hatályba a finn alkotmány változása, amelynek értelmében jócskán csökkent az államfő jogköre. Ennek következtében a törvényi környezet már nem adott lehetőséget Halonen számára, hogy a bel, és külpolitikát olyan mértékben befolyásolja, mint elődei. Az elnök asszony második ciklusa alatt is meglehetős népszerűségnek örvend északi rokonainknál. Heinz Fischer osztrák államelnök és Wolfgang Schüssel osztrák kancellár
