Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-18
8 Bár hivatalosan még senki sem jelentette be, a szerb sajtó már biztosra veszi, hogy az új alkotmányról tartandó október 2829i népszavazás után - még az idén - parlamenti választások is lesznek Szerbiában, mivel ezt kívánja valamennyi, a jelenlegi kormánykoalíciót alkot ó párt, és az államfő vezette, jelenleg a legnépszerűbbnek számító politikai erő, a Demokrata Párt érdeke is. Egyedül a legutóbbi választáson győztes, s így a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező - ám szövetségesek híján a kormányalakítás lehetőségét ől elesett - Szerb Radikális Párt szeretné, ha jövő tavasszal lennének a választások, mert vezetői abban bíznak, hogy addig sikerül visszanyerni az utóbbi időben megkopott népszerűségüket. Boris Tadic a Blic kormányhoz közeli informátora szerint arra hivatkozva követeli az elnökválasztás kiírását, hogy nem kíván egy új alkotmány hatálya alatt egy régi felhatalmazás alapján tevékenykedni. Elhatározásában minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy úgy véli: az általa vezetett Demokrata Párt - melynek köz véleménykutatások szerint j elenleg 30 százalékos a támogatottsága - jobban szerepel a választáson, ha kettős kampányt folytathat, s neki tiszténél fogva nem kell távol tartania magát a szavazás előtti küzdelemtől. Belgrádi megfigyelők szerint Tadic semmit sem kockáztat, ha kikén yszeríti az elnökválasztást. A Vojislav Kostunica vezette kormánykoalíció pártjai közül egyelőre egyiknek sincs jelöltje az államfői tisztre, így csak a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében ítéletére váró Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártjának jelölt jével kellene megmérkőznie, aki ellen nagy valószínűséggel minden politikai erő felsorakozna mögé. vissza Kerekasztalbeszélgetést rendeztek Prágában az 1956os magyar forradalom csehszlovákiai visszhangjáról Kokes Ján os, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 2006. október 17., kedd (MTI) - Európai mércével mérve is szolid életszínvonallal, valamint a magyarországitól eltérő politikaitársadalmi viszonyokkal magyarázható Muriel Blaive francia történész szerint az a tény , hogy Csehszlovákia lakossága 1956ban nem lázadt fel a akkori kommunista hatalom ellen, holott a szomszédos Magyarországon rendszerellenes felkelésre került sor, s lázadások voltak Lengyelországban is. Muriel Blaive, aki jelenleg a bécsi Ludwig Bolma nn Intézet munkatársa, hétfőn este a prágai Magyar Kulturális Központban részt vett az 1956os magyar forradalom csehszlovákiai visszhangjáról tartott kerekasztalbeszélgetésen. "Csehszlovákia lakosságának jelentős része 1956ban szimpatizált ugyan a magyarokkal, de miután az országban aránylag magas volt az életszínvonal, a Szovjetunióra mint felszabadítóra tekintettek, s az 1948ban legálisan hatalomra került kommunista párt pedig szilárd ellenőrzése alatt tartotta a társadalmat, a csehek és a szlová kok körében akkoriban nem alakult ki a magyarországihoz hasonló nagyfokú elégedetlenség" - mondta az MTI prágai tudósítójának a francia történész, aki az Elszalasztott lehetőség címen néhány éve komoly visszhangot kiváltó könyvet jelentetett meg arról, mié rt maradt "nyugton" 1956ban Csehszlovákia. Simon Attila, szlovákiai magyar történész szerint a magyar kisebbség tagjai a csehekénél és a szlovákokénál érthetően jóval nagy figyelemmel kísérték a magyarországi események alakulását, s különösen nagy tis zteletet vívott ki körükben magának Nagy Imre. "A szlovákiai magyarok álláspontját nagyban meghatározta az a tény, hogy az 1948as fordulat után nyíltan már nem üldözték őket nemzetiségükért" - mondta az MTInek Simon, aki a közelmúltban tanulmányozta át e zzel kapcsolatban a csehszlovák belügyi levéltárat. Kifejtette: szervezett ellenállásra, tüntetésre a szlovákiai magyarok körében nem került sor. Ismeretes azonban számos olyan eset, amikor egyesek nem írták alá a magyarországi eseményeket elítélő nyi latkozatot, vagy esetleg többedmagukkal elénekelték a magyar himnuszt, ami akkor ellenzéki megmozdulásnak minősült. Az 1956os magyarországi események szélesebb nemzetközi összefüggéseiről Eva Irmannová történész, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa beszélt. Leszögezte: a magyarországi események bizonysága annak, hogy a világ akkoriban valóban ketté volt osztva, s a Nyugat nem akart beavatkozni a szovjet szférában zajló folyamatokba. Ugyanakkor úgy vélte: Kádár János, miután nem sikerült rábírnia Nag y Imrét az önbírálatra és az átállásra, éppen Nagy Imre bírálatával legitimálta rendszerét. "Kádár azzal jelölte ki rendszerének a helyét, hogy baloldalon Rákosi Mátyásékat, jobboldalon Nagy Imrééket támadta. Rendszerét ezzel legitimálta. Miután a nyol cvanas évek végén a korábbi +ellenforradalmat+ újra +népfelkelésnek+ minősítették, megszűnt a Kádárrendszer legitimitása, és megbukott" - fejtette ki az MTInek Irmannová. A történész tavaly jelentetett meg érdekes könyvet arról, milyen szerepet játszott a szlovákiai magyar kisebbség Magyarország és Szlovákia külpolitikájában 1989 után. vissza A Postát támadja a PRM a nyelvhasználatért Új Magyar Szó 2006. október 18.
