Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-18
9 Rendkívül sajnálatos, hogy a romániai törvényhozásban 2006ban, az uniós csatlakozás küszöbén még van olyan képviselő, aki megkérdőjelezi a kisebbségek nyelvhasználati jogát, amelyet öt éve törvény szabályoz - áll Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszternek egy NagyRománia párti (PRM) képviselő interp ellációjára adott válaszában. Adrian Moisoiu többek között azt kifogásolta, hogy a Román Posta kétnyelvű feliratokat használ Marosvásárhelyen, a társaság új logójáról lemaradtak a román nemzeti színek és az országra utaló RO jelzés. A politikus azzal vádo lta az RMDSZes t minisztert, hogy ezzel Székelyföld területi autonómiáját készíti elő. "A Román Posta nem tett mást a kétnyelvű táblák használatával, mint alkalmazta Románia törvényeit - szögezte le válaszában a miniszter. - A Román Posta igazgatótanácsa a 2001ben hozott 1206. számú kormányhatározat alapján döntött arról, hogy ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, ott két vagy akár többnyelvű feliratokat használnak a postahivatalokban is. Ennek megfelelően készültek horvát, ukrán, törö k, szerb, bolgár, magyar, német, görög, tatár és cseh feliratok, amelyeket 22 megye kisebbségek lakta településein használnak." Nagy Zsolt emlékeztette a képviselőt, hogy a 2002es népszámlálási adatok szerint Marosvásárhely lakosságának több mint 46 száza léka magyar nemzetiségű. A Román Posta arculatát még 2005ben változtatta meg a vezetőség azzal a céllal, hogy dinamikus üzleti politikára utaló képet közvetítsen a használt szimbólumok által is. "Az új marketingstratégia grafikailag és színben is egyszerű bb, modern vonalú designt használ, az európai postatársaságokhoz hasonlóan" - áll a minisztérium közleményében. vissza Kit zavar(na) Kolozsváron az állami magyar egyetem? Új Magyar Szó 2006. október 18. Szerző: Debreczeni Hajnal "Nem szégyellik magukat? Ott vannak a magyar tagozatok a BabesBolyain, az nem elég maguknak?" Az idős hölgy felháborodott reakciója válasz volt arra a kérdésre, amely a kolozsvári főtéren álló sátor oldalán volt olvasható: "Kit zavarna egy álla mi magyar egyetem?" A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) sátrának oldalain - Mátyás király szobra mellett - számtalan román és magyar felirat hirdette: "Magyar egyetemet a mi adónkból!", "Vissza a Bolyai Egyetemet!", "Szabadságot egyetemünknek!" A BKB 15 00 érdeklődőre számított, legalább is ennyi szórólapot nyomtattak az első nyílt napokra. Magyar diákok és a sajtó volt javarészt a sátor látogatója délután 4 órakor, a kezdés pillanataiban. A diákok nagy része azt hitte, aláírásgyűjtési akcióról van szó, a ztán elmagyarázták nekik, hogy javaslataikat, üzeneteiket a BKB felé az erre kijelölt dobozban helyezhetik el. A leendő Bolyai Egyetem nyílt napjának egyik legfontosabb üzenete az, hogy "követeljük a tőlünk 1956ban elvett Bolyai Egyetem újraindítását". A szórólapokon pontokba szedve elolvasható, miért szükséges az állami magyar egyetem. Az egyik főérv a szervezők szerint, hogy a vegyes tannyelvű egyetemeken a magyar tagozat nem rendelkezik semmilyen autonómiával, másrészt más nemzeti kisebbségek esetében erre már van precedens, harmadrészt a Sapientia EMTE nem jelent megoldást minden problémára. A szórólap szerint e követelés útjába elsősorban azok a többségi politikusok állnak, akik nyíltan vagy burkoltan az erdélyi magyarság felszámolódására várnak. Bod ó Barna, a BKB elnöke lapunknak elmondta, azért mondtak le a tüntetés ötletéről, mert úgy vélik, a budapesti események tükrében ennek nem lenne akkora visszhangja, mint egy nyílt napnak, ahol lehetőség van elbeszélgetni mindenkivel. Este a nyílt nap szerv ezői gyertyát gyújtottak Csendes Zoltán, Szabédi László, Molnár Miklós emlékére, akik mindannyian a Bolyai Egyetem tanárai voltak és öngyilkosságot követtek el, miután a Ceausescu rendszer megszüntette a tanintézményt. vissza Az elnök autonómiamércéje - A koalíciós partnerek leszavazzák a Markó Béla elleni egyszerű indítványt Új Magyar Szó 2006. október 18. Szerző: Gujdár Gabriella
