Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-09
21 A Magyar Koalíció Pártja nyolcéves történetében a 2006. december 2i önkormányzati választ ás lesz az első, amelybe a párt nem kormányzati pozícióból indul. Az a tény, hogy most ellenzékben vannak, mennyiben határozza meg a párt helyzetét és mennyire befolyásolhatja a választók magatartását? - Ha végignézzük az elmúlt 16 év önkormányzati válasz tásait, kiderül, hogy 1998ban az egyesült párt, tehát a Magyar Koalíció Pártja, nem tudta elérni azt az eredményt, amit különkülön elértek az elődpártok. Ennek az okát nehéz felderíteni, mert ehhez szociológiai felmérések kellenének, ilyenek pedig nem ál lnak a rendelkezésünkre. Tény, hogy az 1998as pártegyesítés az ún. helyi politikára negatívan, az országosra pedig pozitívan hatott. Elméleti következtetések azonban már ebből is levonhatók. Nyilvánvaló következmény, hogy a helyi politika másként alakul, mert másként polarizálódnak az érdekcsoportok, mint az országos politikában. Az országos politikában többékevésbé jelen van az a nagy cél, hogy a magyar politika pozícióba jusson. A helyi politikát illetve viszont vannak helyek, ahol inkább pártot (pártok at) választanak a választópolgárok, és vannak, ahol inkább személyeket. Vegyük például Komáromot, azt a várost, ahol a legtöbb magyar él. Itt 1994 óta belső viszályok dúlnak. Az MKPnak, illetve elődpártjainak mindig volt polgármesterjelöltje, de az ritká n győzött. Általában független jelölt győzött, és most 2006ban is az a helyzet állt elő, hogy az MKP ugyan állított jelöltet, de olyan erős jelöltek indulnak vele szemben, hogy az MKP esélyessége kétséges. Elmondható, minél nagyobb egy település, annál i nkább kerülhet szembe a pártnak a jelöltje és szándéka a lakossági akarattal. A magyarok által lakott kistelepüléseken inkább kétesélyes a jelölés: vagy elsöprő győzelmet arat az MKP jelöltje, vagy – ha egy klikknek a kezébe kerül a helyi MKP irányítása – a független polgármesterjelölt győz. 1998 óta tapasztalható egy újabb jelenség is: egyes helyekre fokozatosan „törnek be” azok a szlovák pártok, amelyek korábban nem tudtak pozíciót szerezni a magyarok által lakott településeken. Ez elsősorban a nyelvhat ár mentén figyelhető meg, leginkább Nyitra vidékén, az Érsekújvári járás északi részén, valamint a Lévai járás északnyugati részén nyilvánul meg. Ezeken a magyar etnikum által lakott területeken erőteljes szlovák benyomulás tapasztalható. Ez viszont nem m ost kezdődött el, hanem már néhány száz évvel ezelőtt, csak napjainkra új alakot öltött azzal, hogy fogyatkozik a magyar lakosság száma, és ezáltal változik a nemzetiségi összetétel. Ugyanez folyik a gömöri térségben is, ahol 2002ben tapasztaltuk, hogy tö megbázis nélküli politikai erők jelentek meg, mégis megválasztották a jelöltjeiket. Azt nem tudjuk, hogy ez a jelenség most, 2006ban folytatódike, vagy sem, de mindenképpen arra figyelmeztet, ha az MKP nem folytat határozott politikát az adott térségben – azaz ha nem szentel elegendő figyelmet az adott kistérségnek – akkor kiszorulhat innen, és függetlenek vagy más pártok képviselői veszik át a hatalmat. Az önkormányzati választásokra készülve ezekre a jelenségekre felkészítették a jelöltjeiket? Az MKP E lnöksége vagy Országos Tanácsa megfogalmazott valamilyen ajánlásokat a koalíciókötésekre vagy a stratégiákra vonatkozóan, amelyeket helyi szinten – az ottani helyzethez mérten – alkalmazni lehetne? - Amit korábban mondtam, az az én értékelésem. A párt, m iután azt előterjesztettem, nem fogadta el, tehát semmilyen konzekvenciát sem vont le belőle. Akkor hogyan készül a párt az önkormányzati választásokra? Támasztotte valamilyen feltételrendszert a jelöltek számára? Itt most elsősorban a polgármesterjelölt ekre gondolok, hiszen a pártnak van egy régi határozata, mely szerint egy személynek legfeljebb csak két választott köztisztséget lehet betöltenie. Él még ez a határozat? - Él még az a határozat, ám ez nem politikai kérdés, hanem inkább az a gyakorlati ok a van, hogy próbáljuk elkerülni a funkcióhalmozást. Ritka eset ugyanis, hogy három köztisztséget egy személy egy időben tisztességgel tud ellátni, teljesíteni. A politikai kérdés az, hogyan tudunk helytállni a régióinkban, a kistérségekben? Nézzünk néhány konkrét esetet. Pozsonyt véve most a sajtó arról cikkezik, hogy az MKP esetleg a Smer (a jelenlegi kormánykoalíció legerősebb pártja – szerk. megj.) jelöltjét, Monika Beňovát támogatja a főpolgármesteri tisztségre, és Pozsony több városrészében is SmerMK PHZDS koalíció körvonalai rajzolódnak. Nem tartanak attól, hogy az országos politikát figyelve ez riasztóan hat potenciális választóikra, vagy elbizonytalaníthatja őket?
