Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-07
26 Az 1956os magyar felkelés ann ak a rossz közérzetnek volt jelképe, amely a világ szocialista egyharmadát jellemezte abban az időben. A Budapesten ma lejátszódó események hasonlóképpen a szabadpiaci modell válságjeleit mutatják. A helyzet tragédiája, hogy a dogmatikus szabadpiaci elvek követésével együtt járó gazdasági gyötrelmek a demokrácia eszményét lejáratták – így a brit történész. Az alternatívák hiánya azonban a kilátástalanság érzetét erősíti meg a keletközépeurópai választópolgárokban. Fennmaradhate az unió, ha keleti felének számára az uniós tagság a megszorítócsomagok és az életszínvonalcsökkenés végeláthatatlan sorát hozza magával? vissza A forradalomról itthon, külföldön Magyar Nemzet 2006. október 7. Szerző: Metz Katalin Az ötvenhatos ju bileumot köszöntő ünnepi rendezvényekről, a forradalom témájához kapcsolódó alkotásokról, évfordulós pályázatokról, konferenciákról tájékoztatta csütörtök délután a sajtót Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Schneider Márta politikai államtitká r a hazai, Bogyay Katalin, a tárca nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára pedig a külhoni kulturális intézetek ötvenhatos programjait ismertette. Bemutatta a tárcavezető azt a proklamációt, amelyet Michael R. Bloomberg, New York főpolgármestere ju ttatott el Budapestre, amelyben kinyilvánítja, hogy az amerikai metropolis főpolgármestereként október 23át a magyar forradalom napjává nyilvánította. Az állam egymilliárd forinttal támogatta a mintegy 350 jubileumi programot és alkotást. Negyven dokument umfilm, tíz játékfilm, hatvannál is több köztéri szobor készült szerte az országban ’56 jegyében. Hozzávetőleg negyven kiállítás, negyven szépirodalmi kötet, 18 színházi előadás, megannyi ifjúsági, történelmi vetélkedő, emlékkiállítás, irodalmi est, versmo ndó verseny és egyéb támogatott rendezvény születik a közvetlen emlékezés szellemében. Különlegességnek számít a József Attila Színház tegnap esti premierje, Gáli József Szabadsághegy című darabjának bemutatója Darvasi László átiratában. Az időzítés is mem ento: ötven évvel ezelőtt ezen a napon tartották itt a darab ősbemutatóját, amelyen Nagy Imre akkori miniszterelnök is részt vett. Az előadás csak a premiert érte meg. Gálit a forradalom megtorlásakor a Tóth Ilonaperben másodfokon halálra ítélték, de nemz etközi tiltakozás miatt végül 15 éves börtönbüntetést kapott és 1960ban szabadult amnesztiával. A mostani előadást Léner Péter, a színház igazgatója rendezi. A mezőnyből kiemelkedik még az 56 csepp vér című rockmusical, amelyet október 19én láthatunk a P app László Sportarénában. Mindegyik külhoni kulturális intézet ötvenhatos programsorozattal adózik a forradalom emlékének. The voice of Freedom, A szabadság hangja címen filmbemutatók és beszélgetések sora kezdődött csütörtökön a londoni Barbican központba n. A nyitó programon Mészáros Márta A temetetlen halott című filmjét vetítették, amit a rendezőnő és Catherine Portuges amerikai kritikus – aki a filmeket válogatta – beszélgetése követett. A fesztiválon a publikum olyan klasszikus alkotásokkal ismerkedhet meg, mint Fábry Zoltán Húsz órája, Makk Károly Szerelem, Jancsó Miklós Szegénylegények című filmje. Levetítik Colin Keith Gray és Megan Raney Aarons kanadai rendező Freedom’s Fury című dokumentumfilmjét, amely a sporttörténelem elhíresült meccsét, az 1956os olimpiai jétékok vízilabdadöntőjét örökíti meg, amikor Magyarország a Szovjetunió elől vitte el az aranymedált. A film producerei között olyan neveket találunk, mint Quentin Tarantino és a magyar származású Andrew Vajna. A Barbican Cinema október 10én Bereményi Géza Eldorádó című alkotásával végződik. Tegnap mutatták be a londoni kulturális központban Viktor Sebestyén Twelve Days: Revolution 1956. How the Hungarians tried to topple their Soviet masters (Tizenkét nap: Forradalom 1956, avagy hogyan próbá lták a magyarok ledönteni szovjet uraikat) című kötetét. A Barbican mai irodalmi estjén Angliában élő magyar származású írók – George Szirtes, Tibor Fisher, George Gömöry, Stephen Vizinczey – olvasnak fel részleteket ’56os tárgyú írásaikból. Kontextus – h atás – mítosz címmel háromnapos nemzetközi tudományos konferenciát zártak tegnap a Berlin – brandenburgi Tudományos Akadémián. Az 1956os magyar forradalom sokrétű értékeléséről szóló szimpóziumot a Collegium Hungaricum és a Stiftung Aufarbeitung der SEDDik tatur und Zentrum für Zeithistorische Forschung Potsdam rendezte. A konferencián elhangzott előadásokat a téma legismertebb kutatói, nemzetközileg elismert történészek tartották, akik többnyire a nagy, európai történelemtudományi intézményekből érkeztek. M agyar részről például Pető Andrea, Ungváry Krisztián, Schmidt Mária, M. Rainer János, akinek Nagy Imre – pártkatonából mártír. Politikai önéletrajz 1896 – 1958 című könyvét Andreas Oplatka mutatta be a helyszínen. Néhány előadáscím a szekcióülésekről: Magya rország és a keleti blokk más felkelései – a forradalmakra való emlékezés nehézségeiről; Magyarország – egy elbukott forradalom kontextusa; A magyar forradalom a
