Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-06
10 - El őbbre léptünk, habár a bősi vízerőmű ügyében még maradtak vitatott kérdések, amelyekről közös akarattal, valószínűleg harmadik fél bevonásával, belátható időn belül szintén egyezségre juthatunk - hangsúlyozta tegnap a Pozsonyban tárgyaló magyar és szlovák küldöttség vezetője. Erdey György magyar kormánymeghatalmazott és vendéglátója, Dominik Kocinger szlovák dunai kormánybiztos aláírta azt a zárójelentést, amely rögzíti a három szakértői vegyes bizottság több mint másfél éves tárgyalásainak az eredményeit . - Több, eddig neuralgikusnak tartott részletkérdésben sikerült végérvényesen megegyeznünk, de természetesen maradtak tisztázatlan kérdések is - tájékoztatott a nemzetközi sajtótájékoztatón Kocinger. Erdey bejelentette, hogy olyan javaslatot nyújtottak át, amelyben indítványozzák a további tárgyalások témáit, módszertanát és lehetséges ütemtervét. Legfontosabbnak a közös környezeti hatásvizsgálat megindítását, megállapodástervezet kidolgozásának megkezdését tartja. Szlovák újságírók kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy hazánk semmiképpen sem építi fel az alsó vízlépcsőt. Lapunknak a kormánymegbízott elmondta, hogy nem közeledtek az álláspontok a Duna hajózhatóságának problémakörében. vissza Szerbia egyedül maradt megoldat lan problémáival − A hatalmi koalíció politikusainak figyelmét jelenleg teljes egészében az új alkotmány körüli kampány köti le Hat évvel Milosevic megbuktatása után Szerbia még mindig a délszláv térség sereghajtói közé tartozik. A demokratikus fordula t évfordulója csaknem észrevétlenül múlott el. A hatalmi koalíció politikusainak figyelmét jelenleg teljes egészében az új alkotmány körüli kampány köti le, így a jubileumról csupán a sajtó emlékezett meg, felidéz ve a hat évvel ezelőtti drámai eseményeket. A demokratikus ellenzék felhívására 2000. október 5én több százezren tiltakoztak a parlament előtti téren az elnökválasztás eredményeinek meghamisítása miatt, és a megmozdulás hatására Slobodan Milosevic bejel entette lemondását, majd végül a választási bizottság is kénytelen volt az ellenzék közös elnökjelöltjét, Vojislav Kostunicát győztesnek kihirdetni. Az Európai Unió feloldotta az ország ellen bevezetett gazdasági zárlatot, a külföld pedig nagyvonalú támo gatást nyújtott a Zoran Djindjic vezette első demokratikus szerb kormánynak a háború következményeinek leküzdéséhez. Az európai felzárkózást azonban jelentős mértékben megnehezítette és a mai napig is késlelteti a háborús bűnösök ügye, akik közül néhányan még mindig rejtőzködnek. Brüsszel és Hága nem hiszi el Belgrádnak, hogy képtelen elfogni őket. A kormány óriási energiát fektet a szerbség bölcsőjéként emlegetett, napjainkban azonban már kilencven százalékban albánok lakta Koszovó tartomány visszaszerzés ére, a siker leghalványabb jele nélkül. Montenegrónak az államszövetségből való kiválása után Szerbia kényszerűségből visszanyerte önállóságát, de ez semmivel sem növelte az uniós csatlakozás esélyeit. Az egykori délszláv utódállamok közül csak BoszniaH ercegovina integrációja bizonytalanabb. A szerbiai átlagpolgár ma jobban él ugyan, mint 2000ben, de reményei korántsem váltak valóra. A kétszáz eurónyi átlagkereset feleannyi, mint a horvátoké, és egynegyede a szlovéniai fizetéseknek, miközben a szolgálta tások és a közüzemi díjak nagyjából egyformák. Egy átlagos család bevételének 4050 százaléka élelemre megy el. vissza J. Garai Béla, Újvidék A tisztelgés napja − És ne mondja senki, hogy Magyarország mostani problémája a határon túliak problémája is, mert ez hülyeség Október 6., az aradi vértanúk napja van. Nemzeti gyásznap. Csak mondom, mert túl sokan manapság nem mondják. Persze fogják, nyilván fogják, aligha múlik el a mai nap anélkül, hogy parlamenti vagy szabad téri beszédekben el ne hangozzék utalásként. De másképpen cseng majd ez, mint így, egy nappal korábban leírva. Vagy mint tavaly, tavalyelőtt kimondva.
