Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-29
12 Rostás Szabolcs A Székelyföld területi autonómiájának kivívása érdekében előbbutóbb el kell jutnunk a népszavazás kiírásáig – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Ráduly Róbert, Csíkszereda RMDSZes polgármestere. Az általa irányított városban a Markó Béla vezette szövetség önkormányzati képviselői társulást alapítottak, amelynek cé lja az önrendelkezés megvalósítása. Miként jelent előrelépést a területi autonómia felé vezető úton a Csíkszeredában Szövetség a Székelyföldért néven megalakult önkormányzati társulás? – Elsősorban azért fontos az esemény, mert először létesült választott székelyföldi tisztségviselők alkotta fórum. Önmagában ez persze nem elég, de a helyi közösségek által közvetlenül megválasztott tisztségviselők testülete nyilatkozatot fogadott el a hogyan továbbról. Ebben hangsúlyozzák a területi autonómia iránti elkötel ezettségüket, másrészt pedig végre meghatározzák azt az intézményes keretet, amelyben dönteni kell az önrendelkezéssel kapcsolatos további teendőkről. Ezúttal nem is a szervezet neve, hanem a lényege a fontos, vagyis hogy végre megalakult egy, kimondottan a Székelyföldről szóló, a régió érdekében fellépő önkormányzati társulás. Eme intézmény keretében kell dönteni a regionális és gazdasági fejlesztés irányvonaláról, és ami ennél is fontosabb: a területi autonómia jogi megvalósítását célzó politikai lépésekr ől. – Miért nem lehetett hamarabb életre hívni ezt a társulást? – A területi autonómia kivívására az elmúlt másfél évtizedben az 1989. decemberi romániai forradalom ígérkezett a legjobb momentumnak. Már a marosvásárhelyi fekete március előtt lépni kellett volna, hiszen az akkori események miatt vett negatív fordulatot a romániai kisebbségiközösségi ügyek kezelése. Azt a lehetőséget azonban az akkori vezetők elszalasztották, a negatív fordulatsort pedig a magyar és román politikai elitnek nehéz volt ellensú lyoznia. Sajnálatosnak tartom azt is, hogy 1990 elején a Román Nemzeti Egység Tanácsának tagjai nem kérték, hogy a három székely megyében – Hargita, Maros és Kovászna – , vagy legalább az egykori Maros Magyar Autonóm Tartomány területén álljon vissza a terü leti autonóm rendszer, ahol mi döntünk saját ügyeinkben, az adók jelentős része helyben marad, és ahol a románhoz hasonlóan a magyar hivatalos regionális nyelv. Ellenben most nem azon kell töprengenünk, hogy túl későn léptünke, hanem örvendenünk kell, hog y a jelenlegi végre az első komoly lépés a területi autonómia kivívása felé. – A bukaresti román hatalom azonban akkor is, most is azt hajtogatja, hogy az etnikai alapú önrendelkezésből soha semmi nem lesz. – Ahogy mondani szokták: a politikában soha ne mo ndd, hogy soha. Felelőtlen politikus, aki azt mondja, hogy valamit nem lehet. Nekünk előbbutóbb el kell jutnunk a népszavazásig. Küzdelmünknek komoly súlyt ad az önkormányzati képviselők felvonultatása, de a demokrácia eszköztárából felhasználható egyetle n, perdöntő eszköz a népszavazás marad. Példa erre Koszovó, vagy éppenséggel Katalónia autonómiájának kiszélesítése, amelyről a katalánok a ditrói székely nagygyűléssel egy időben szavaztak. – Ugyancsak népszavazást szorgalmaz a Székely Nemzeti Tanács is, Markó Béla mégis mindössze szimbolikus lépésnek tartja. – Fontos jelzés, hogy a székelyföldi polgármesterek találkozóján politikai színezettől mentesen vettek részt elöljárók, RMDSZes, illetve független polgármesterek, alpolgármesterek. Közösen döntöttünk , egyhangúan fogadtunk el nyilatkozatot, ami azt bizonyítja, hogy nem versenyfutásra van szükség, hanem együttes fellépésre, hiszen a téma közös. Hiába sürgeti az SZNT, hogy egykét héten belül szervezzünk népszavazást, mert nem lehet. Végig kell beszélnün k, komolyan kell vennünk a kérdés ismertetésével kapcsolatos teendőket, és ehhez sajnos idő szükséges. Jobban szerettem volna, ha már évekkel ezelőtt társulunk, ha az EUintegráció előtt referendumot rendezünk a Székelyföldön, mert akkor az autonómia ügye rövid és középtávon más pályát járt volna be. De sajnálatos módon ezt az alkalmat is közösen lekéstük. vissza Vasárnap véget ér az etnobiznisz Magyarországon? − Kisebbségi önkormányzati választások 2006 Papp László Tamás 2 006. szeptember 28. 10:00 Súlyos kifogásokkal élt a kisebbségi önkormányzatok választási rendjének gyakorlatával szemben az illetékes országgyűlési biztos, aki szerint a módosított jogszabály nem, illetve csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Úgy tűnik, a hazai minoritások kulturális önrendelkezését szimbolizáló testületek megválasztását továbbra is az "etnobizni sz"szindróma jellemzi. Az illetékesek megszólaltatásával kívántunk a dolog végére járni.