Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-27
8 javulásához. Óva intette azonban a románokat attól, hogy a csatlakozás után a "babérjaikon üljenek", hiszen számos elvárásnak eleget kell még tenni, a meglévő problémák nem oldódnak meg egy csapásra. Hasonlóképpen sarkallta további erőfeszítésekre honfitársait Traian Basecu, hangoztatva: Romániának a jövőben hozzá kell szoknia ahhoz, hogy olyan közegben éljen, amely folytonos teljesítményt vár el tőle. Konkrétan meg nem nevezve utalt az egyik, 2004ben csatlakozott országra, amelyeknek a vezetése azt hitte, bármit ígérhet a lakosságnak, eközben többet költött, mint amennyit az adott ország megtermelt, s most, két évvel a csatlakozás után megszorító intézkedésekre kényszerül. A felvirágzást nem adják ingyen - hangsúlyozta Basescu, leszögezve, hogy a belépéstől a teljes integrációig hosszú út vezet. Magyarországot - Lengyelországgal együtt - elrettentő példaként említette Mircea Geoana, az ellenz ékben lévő Szociáldemokrata párt (PSD) elnöke. Mint fogalmazott, nem szeretné, ha Románia olyan lenne, mint Magyarország, amely a szociális szembenállás terepe lett. Ezért elsősorban a csatlakozásból eredő szociális problémák megoldását tartotta szükségesn ek, úgy vélekedve, hogy a jelenlegi kormánykoalíció nem képes a változások hajtómotorjává válni. Markó Béla magyar újságíróknak adott nyilatkozatában megállapította: az RMDSZ számára külön elégtétel a bizottsági döntés, miszerint nem halasztják el egy évvel Románia és Bulgária felvételét. A romániai magyarok szervezete ugyanis nagy mértékben hozzájárult ehhez az eredményhez - mondta , mégpedig azáltal, hogy az elmúlt másfél évtizedben mindvégig a párbeszéd és az együttműködés mellett szállt síkra, az etnikumközi problémákat pedig politikai eszközökkel kívánta megoldani. Az erdélyi magyarságnak sajátos érdeke fűződött és fűződik ahhoz, hogy Románia mielőbb bekerüljön az Európai Unióba, hiszen ezáltal Románia és Magyarország határok nélkül lesz együ tt egy közös Európában - mondta Markó. "Problémáink ugyan nem oldódnak meg egyik napról a másikra, de most véget ért egy bizonyos történelmi korszak, és kezdődik egy másik, amely valószínűleg több lehetőséget kínál számunkra sajátos gondjaink megoldásához" - mondta. Markó fontosnak nevezte, hogy az országjelentés továbbra is kéri a kisebbségi törvény elfogadását. Az Európai Unió részéről ez határozott jelzés - tette hozzá , hogy a románmagyar viszony, és általában a többség és a kisebbség közötti vis zony rendezését határozottan folytatni kell. Az RMDSZ elnöke szerint egy határok nélküli Európában, ahol a decentralizáció és a szubszidiaritás határozott elvként van jelen - a romániai magyar közösségnek többletlehetőségei lesznek a különböző autonó miaformák kialakítására. Vallja, hogy Európa ebbe az irányba fog haladni. Az EU egységes szerkezetet épít ki ugyan brüsszeli irányítással, de ez csak úgy működhet, ha a különböző közösségek, régiók szabadabban lélegezhetnek - szögezte le Markó Béla. vissza A közös Európa építéséről tartott előadást Budapesten az olasz államfő Budapest, 2006. szeptember 26., kedd (MTI) - A közös Európa építésének megtorpanásáról és a továbblépés lehetőségéről tartott előadást kedden a Mag yar Tudományos Akadémián Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök, aki beszédében külön kitért az 1956os magyar forradalom európai jelentőségére. Az olasz államfő elemzése szerint az Európai Unió válságát mutatja, hogy a 2004 októberében elfogadott alkotmányos szerződés ratifikálását több tagállam elutasította, így az európai alkotmány nem léphetett életbe. Erre a válságra volt politikai válasz az, hogy az Európai Unió 25 tagállama idén nyáron jóváhagyta a libanoni békemissziót. "Ma a politikai integrációban való haladás elsősorban Európa nemzetközi szerepvállalásának erősítését jelenti" - jelentette ki. Giorgio Napolitano ugyanakkor hangsúlyozta, hogy semmiképpen nem szabad veszni hagyni az alkotmányos szerződést, lehetővé kell tenni azt, hogy a dokumentumot elutasító Franciaország és Hollandia újra megvitathassa azt. "Az alkotmányos szerződés az európai bővítés, a demokráciában és a békében történő európai egyesítés megkoronázását jelenti" - mondta. Nagy nyomatékkal szólt arról, hogy ma a nemzetállamok csak akkor tudják szuverenitásukat érvényesíteni és biztosítani, ha egy szélesebb intézményi keretben megosztják azt. Azok az országok, amelyek 1989 óta lettek az Európai Unió tagjai, nem egy hagyományos szövetségbe, vagy valamiféle államok közötti együttműködési mechanizmusba léptek be, hanem intézményekkel és szabályokkal rendelkező integrációs rendszer részesei lettek úgy, hogy a szabályoknak minden tagállam önkéntesen aláveti magát. Giorgio Napolitano a közös Európa építésének történ elmi áttekintésekor külön méltatta az 1956os magyarországi forradalmat. Hangsúlyozta, hogy az 1956os magyar forradalom mártírjai olyan - az akkori történelmi helyzetben bukásra ítélt - népfelkelés harcosai voltak, mely felkelést a földrész történelmi újr aegyesítésének előfutáraként kell értékelni.