Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-26
9 maradna, mivel - főleg EUtag - szuverén adósok egyszerre három szinttel történő leminősítésére - hacsak nem állt elő akut külső fizetési válság - gyakorlatilag nincs példa. A Barclays Capital a középeurópai feltörekvő piacokról hétfőn kiadott elemzésében azt írta: a cseh kormány szintén inog, miközben költségvetési takarékossági intézkedéseket próbál bevezetni, és ha összedől, olyan kormány léphet a helyébe , "amelyben a kommunisták dominálnak". Ebben a helyzetben a négy legnagyobb térségbeli gazdaság közül Szlovákiáé a legstabilabb kormány, amely azonban "szélsőségesen nacionalista, Európa, és legfőképpen euróellenes", áll a Barclays Capital hétfői lond oni térségi elemzésében. vissza Markó szerint a jelenlegi törvényes keretek között is sokat lehet tenni az autonómiáért - HÁTTÉR Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2006. szeptember 25., hétfő (MTI) - Már a jelenlegi törvényi keretek között is sokat lehet tenni a közigazgatási, kulturális és területi autonómia megvalósításért - fejtette ki az MTI érdeklődésére hétfőn Bukarestben Markó Béla romániai miniszterelnökhelyettes, a Romániai Magyar Demokrata S zövetség (RMDSZ) elnöke. Markó azután nyilatkozott erről, hogy a román politikusok egy része a hét végén össztűz alá vette őt a székelyföldi polgármesterek csíkszeredai találkozóján tett kijelentéseiért, illetve a Székelyföldi Önkormányzatok Társulása megalakításának szorgalmazása miatt. A társulás célja ugyanis az RMDSZ programjába foglalt autonómiaformák, köztük a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása. Markó szerint a területi autonómia megteremtéséhez mindenekelőtt módosítani kell az alkotmányt, számos törvényt és európai irányelvet, de az RMDSZ rendelkezik azokkal a politikai eszközökkel, amelyek addig is lehetővé teszik a területi autonómia megvalósítását szolgáló gyakorlati munkát. Ezt szolgálná például a székelyföldi megyék közös gazdaságfejlesztési stratégiájának, a Székelyföld egységes arculatának kialakítása, valamint az önkormányzatok költségvetési és hatásköri önállóságának további növelése. Markó Csíkszeredában rossznak nevezte azt a gyakorlatot, hogy Bukarestben dől el, melyik térség, melyik közintézmény hová kerül a kormány támogatási listáján. Szerinte nagyobb szabadságjogokat kell a közigazgatási egységeknek adni, csak akkor lehet általános decentralizációról beszélni. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Ezt tette Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke is, aki szerint a területi autonómia megvalósítása érdekében még Románia EUcsatlakozása előtt sürgős lépéseket kell tenni. A terüle ti autonómia fogalmának hallatára azonban néhány román politikus élesen reagált. Emil Boc, az RMDSZszel egy kormánykoalícióban helyet foglaló (a koalíció egyik fő erejét alkotó) Demokrata Párt (PD) elnöke például leszögezte: soha nem fogja támogatni az "e tnikai kritériumokon" alapuló autonómiaformát. Crin Antonescu, az ugyancsak koalíciós partnerként működő Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője úgy látja, hogy jelenleg "egész Európában nem beszélnek már etnikai alapú területi autonómiá ról". Mircea Chelaru, a kormánykoalícióban az RMDSZszel együtt részt vevő Konzervatív Párt (PC) alelnöke a nemzeti érdek elleni támadásként értékelte az RMDSZelnök csíkszeredai beszédét, és egyenesen a miniszterelnökhelyettesi tisztségéről való lemondás ra szólította fel a magyar politikust. "Bármikor vetettük fel az elmúlt 1516 esztendőben a területi autonómia kérdését, ugyanezzel a vehemens tiltakozással szembesültünk" - mondta az MTInek Markó Béla, aki szerint ugyanakkor ma már Romániában általán osan is elfogadják azt, hogy a helyi közigazgatási egységeknek (tehát a városi, községi és megyei önkormányzatoknak) minél nagyobb hatáskört kell adni. Másrészt viszont a román politikai életben - két évvel a választások után - sem nyugodtak le a kedélyek, mindenki változtatni szeretne az akkori választási eredményeken. "Például amikor az én lemondásomat kérik, nem nekem üzennek, hanem a saját választóiknak akarják nemzeti hűségüket, elkötelezettségüket, mély román mivoltukat felmutatni" - mondta Markó. Kifejtette: nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy Romániában ma meg lehetne változtatni az alkotmányt és általában a törvényi szabályozást az ügy érdekében. Hiszen - mint emlékeztetett - a kisebbségi törvény tervezetében szereplő kulturális autonóm iát is nehéz elfogadtatni a román pártokkal. "Abból, hogy mi most élesen felvetettük a területi autonómia kérdését, nem következik az, hogy a jövő héten például benyújtunk egy erről szóló törvénytervezetet a román parlamentnek. Én ugyanis nem vagyok h íve a szimbolikus gesztusoknak. Amikor tudom jól, hogy ebből egyelőre nem lesz semmi, akkor nem ezt fogjuk erőltetni, hanem a jelenlegi törvényes kereteken belül próbálunk előrehaladni" - mondta Markó az MTInek. vissza