Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-26
10 A s zerb külügyminiszter szerint balkáni háborút robbantana ki Koszovó függetlensége Pristina, 2006. szeptember 25., hétfő (MTI/AP/ITARTASZSZ) - Vuk Draskovic szerb külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy háborút robbanthat ki a Balkánon az, ha Koszovó Szerbia beleegyezése nélkül válna függetlenné. Draskovic az Epoka e Re albán nyelvű pristinai napilap hétfői számában megjelent interjújában beszélt erről. "Koszovó függetlensége bajt idézhet elő a térségben, BoszniaHercegovinában, Montenegróban és M acedóniában. Maguk tudják, hogy a Balkánon még nem módosítottak határt megállapodással. Határokat mindig háborúval változtattak, és ez (Koszovó függetlensége) természetesen ilyen bajt hozna" - figyelmeztetett Draskovic. Arra is felhívta a figyelmet, hogy K oszovó jogállása nemcsak területi, hanem "szellemi" kérdés is, mert - mint monda - "a szerb lélek és kultúra ott (Koszovóban) született". Draskovic szerint Koszovó jövőbeni jogállására olyan megoldást kell találni, amely révén egyik fél sem lesz veszt es vagy győztes. Ilyen rendezési elképzelésként vetette fel azt a javaslatot, hogy az ENSZ irányítása alatt álló de jure szerbiai tartomány kapjon meg minden közigazgatási hatáskört, amellyel rendelkezik egy ország, de ne legyen joga ahhoz, hogy képviselte sse magát az ENSZben és a NATOban, mert - mondta - ezek azok az intézmények, amelyekben a tagság egyértelműen államiságot jelképez. Az ENSZnél azt remélik, hogy Koszovó jogállásának a kérdése az idei év végéig rendeződik, de az erről szóló szerbalb án tárgyalások megfeneklettek, mivel egyik fél sem hajlandó engedni álláspontjából. A rendezésben kulcsszerepet játszó hathatalmi nemzetközi összekötőcsoport a múlt héten tartott New Yorki ülésén úgy foglalt állást, hogy az év végéig a státustárgyalások l ebonyolításával megbízott ENSZdiplomatának, Martti Ahtisaarinak javaslatot kell tennie a státuskérdés rendezésére, és az elképzelés alapján folytatódnának a megbeszélések. A kontaktcsoport javaslatára reagálva Sali Berisha albán miniszterelnök arra fi gyelmeztetett hétfőn, hogy amennyiben Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, a tartomány lakosságának túlnyomó többségét alkotó albánok egyoldalúan kikiáltják a függetlenséget. Szerbia továbbra is "azt demonstrálja, hogy híján van a realizmusnak" - mondta Berisha. Szerinte kívánatos lenne, ha Belgrád beleegyezne Koszovó különválásába, mert ha ez nem történik meg, ráerőltetik. Berisha emlékeztetetett arra: a Balkán elmúlt 150 évének történelme arról tanúskodik, hogy "a megoldásokat kierőltették és nem kiegyezések révén fogadták el őket". vissza Szlovák EPképviselők tagadták az EPplenárison a magyarellenes támadások súlyosságát Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Strasbourg, 2006. szeptember 25., hétfő (MTI) - Szlovák képviselők tagadták hétfőn az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a szlovákiai magyarellenes támadások súlyosságát. Peter Baco és Vladimír Manka napirend előtti felszólalásában az előző EPplenárison (szeptember 5én), ugyancsak nap irend előtt elhangzott felszólalások sorozatára reagált - ezek mindegyike elítélte a magyar- és romaellenes támadásokat. A két képviselő most elsősorban a nyitrai egyetemre járó, megvert magyar lánnyal kapcsolatos fejleményekre hivatkozva úgy vélte, h ogy az akkori felszólalások "megtévesztőek", illetve "nem átgondoltak" voltak. A szocialista Manka hangoztatta, hogy a vádakban szereplő cselekmények vagy nem történtek meg, vagy nem magyarellenes jellegűek voltak. Baco szerint részben futballmeccseken vég rehajtott provokációkról van szó. A szeptember eleji plenáris ülésen Járóka Lívia (FideszMPSZ), Schmitt Pál (FideszMPSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) magyar képviselők mellett a szlovákiai magyar DukaZólyomi Árpád (Magyar Koalíció Pártja), valamint a be lga Marc Tarabella és a szlovák szocialista Monika Benová is szót emelt a témában, és közülük egyedül a szlovák képviselő asszony vette védelmébe a szlovák kormányt. Járóka Lívia például akkor azt mondta, hogy "a mindennapi nyílt vagy rejtett előítélet eket elszenvedő szlovák roma lakosság és más kisebbségek számára a jelenlegi politikai atmoszféra joggal ijesztő és bizonytalan", Schmitt Pál szerint "a felháborító kisebbségellenes megnyilvánulások teljes mértékben szemben állnak az Európai Unió értékrend jével és elveivel", Tabajdi Csaba szerint pedig "felbátorodtak a szélsőséges nacionalisták". DukaZólyomi Árpád három hete úgy vélte, hogy Szlovákiában "az új kormánnyal feszült, az unió értékrendjét sértő helyzet alakult ki", Tarabella szerint pedig figye lmeztetni kell a szlovák kormányt a szélsőségesség elleni fellépés szükségességére. Monika Benová akkor leszögezte, hogy "a szlovák kormány kivizsgálta a támadásokat, amelyek az országban történtek", és a belügyminiszter az illetékes parlamenti bizott sággal is ismertette a vizsgálat állását. Vladimír Manka most azt kérte, a képviselők mérlegeljék előre mondandójukat, mert "a hazugságok, félreértések nehezen kezelhető érzelmeket kelthetnek, különösen a vegyes lakosságú térségekben".
