Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-25
22 és informatikai miniszter korszerű önkormányzatok és versenyképes közösségek létrehozásának szükségességéről beszé lt, valamint a város és a vidék közti jelenlegi "digitális" szakadás megszüntetéséről. Tiltakoznak a román politikusok Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke Markó Béla csíkszeredai nyilatkozataira reagálva azt mondta, az általa vezetett párt soha nem fogja támogatni az etnikai kritériumokra alapuló autonómiaformát. A szintén Kolozs megyei demokrata parlamenti képviselő, Daniel Buda úgy értékelte: Markó Béla székelyföldi területi autonómiára vonatkozó kijelentései, valamint azon nyilatkozata, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként kell használni a magyart, kizárják az RMDSZelnököt a mérsékelt politikusok soraiból. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője szintén úgy látja, hogy jelenleg "már nem beszélhetü nk, mert egész Európában nem beszélnek már etnikai alapú területi autonómiáról". Szerinte a valós és hatékony decentralizáció folytatására kell törekedni, amelynek az ország minden területén meg kell mutatkoznia, nem csak a Székelyföldön. A magyar "ellen zék" üdvözli a kezdeményezést A román politikusokkal ellentétben Csapó József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. "Meggyőződésünk, hogy elengedhetetlen a székelyföldi önkormányzatok, mint ahogy az egész közösség széleskörű összefogása annak érdekében, hogy a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítéséért megvalósuljon az autonóm Székelyföld újralétesítése" - fejtette ki. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke szin tén üdvözölte a Szövetség a Székelyföldért Társulás megalakítására vonatkozó elhatározást és kifejtette, a területi autonómia megvalósítása érdekében még Románia EUcsatlakozása előtt sürgős lépéseket kell tenni. A székelyföldi polgármesterek csíkszereda i tanácskozásán jóváhagyott nyilatkozat elfogadói: - Szövetség a Székelyföldért elnevezéssel létrehozzák az általuk képviselt önkormányzatok társulását - kidolgozzák a Székelyföld egységes kulturális és gazdasági fejlesztési stratégiáját - a közös gazdaság i érdekeknek megfelelően, szorgalmazzák a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió létrehozását - továbbra is cselekvően részt vesznek a romániai közigazgatás decentralizációjában - támogatják a román kormány által a parlamentbe benyújtott kisebbségi törvé nytervezet elfogadását, amely lehetővé teszi a kulturális autonómia elvének érvényesítését - szükségesnek tartják a különböző területi autonómiák működéséhez szükséges törvényes keretek elfogadását, és ezen belül a székelyföldi területi autonómia kialakítá sát. vissza Hol hallatni? A magyarországi belpolitikai válság, a jogállami korlátokat feszegető rendzavarások indokolatlan, átabota párhuzamok megvonására is alkalmat adtak résztvevőknek, valamint közeli vagy távoli hírmagyarázóknak egyaránt. Időbentérben: 1956 Budapestjével, de 1989 és 1990 - vagy akár a közeljövő! - Bukarestjével is. Abban, ami ott, és abban, ami itt történt és történik, mi vagyunk a közö s érintettek, romániai magyarok. El kell ezen gondolkoznunk. Vannak Budapesten, akik az anarchia fuvallatától megrészegülve, a "tisztító botrányban" alkalmat észlelnek és kreálnak a másik oldallal való leszámolásra. S mintegy a fordítottjaként: vannak a román fővárosban is olyanok, akik a törvényes és jogos politikai célkövetésben is anarchiakeltésre és az államrend ellen irányuló tervet látnak és láttatnak. Két, egymással ellentétes megközelítése a mi szerepünknek. A budapesti rendzavarások, majd békésr e váltott tüntetések az 1956os forradalomtól leginkább amiatt különböznek, hogy most Magyarországon igazi, nyugati demokrácia van. Akik most forradalmat játszanak, kockáztatva az önös napi politikai érdekek oltárán nem csak az ország belső stabilitását és külső megítélését, de lábraállításának a lehetőségét is, azoknak másfajta történelmi elbírálásban lesz részük.
