Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-23
16 Ferencet interjúvolta meg, amikor Gyurcs ány a konvergenciaprogram elfogadása érdekében lobbizott – lapja hasábjain leírta azt, hogy Almunia nem hivatalosan nagyon reménykedik Gyurcsány Ferenc politikai túlélésében. Összhangban az Európai Bizottság véleményével, Magyarország belső ügyének tekinte m a Gyurcsány Ferenc szavai okozta problémákat – jelentette ki lapunk kérdésére Lyonban José Manuel Barroso. Emlékezetes, több európai politikus – nem csak a jobboldalról – lemondásra szólította a miniszterelnököt. Az Európai Bizottság elnökének diplomatik us szavai azt sugallják: nem védik meg Gyurcsány Ferencet. Gyanús deficitadat. Az Európai Parlament konzervatív frakciójának tagjai kérdéseket készülnek feltenni a magyar kormánynak a Brüsszelnek jelentett deficitadatokkal kapcsolatban, mert utána akarnak járni annak a gyanúnak, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tudatosan hamis adatot jelentett az Európai Uniónak – értesült a Süddeutsche Zeitung. Gyurcsány – aki beismerte, hogy pártja hazudott a választási kampányban – a megnyert áprilisi választás után helyesbítette hatról tíz százalékra a költségvetési hiány adatát – olvasható a lap cikkében. vissza Szerződés a felvidéki egyetemről? Magyar Nemzet 2006. szeptember 23. Szerző: Neszméri Sándor A szlovák és a magyar külügyminiszter kezdeményezésére tartotta meg hatodik közös ülését a szlovák – magyar k isebbségi vegyes bizottság, a kialakult feszültségekről azonban csak röviden tárgyaltak a felek. Azért, mert – mint lapunknak Gémesi Ferenc államtitkár elmondta – „mindkét fél deklarálta kormánya, illetve a külügyminisztériumok álláspontját, amely szerint elítélik a szélsőségeket és a nacionalizmust, s készek erőteljesen fellépni a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen, felesleges lett volna tovább ragozni a kérdést”. Zachariás István a Magyar Koalíció Pártja részéről kiemelte, javasolják a kormányoknak anna k biztosítását, hogy Magyarország szerződéses alapon tudja támogatni a révkomáromi Selye János Egyetemet, elsősorban tudományoskutatói munkáját. A fiatal egyetem működési feltételeit Szlovákia biztosítja, de a jogszabályok értelmében egyelőre csak az okta tói munkát. Fontosnak tartja azt is, hogy az ajánlások közé bekerült a kis iskolák fenntartásának fontossága, meg az is, hogy a szlovákiai református egyház esetében kérik a szlovák kormányt, a termőföld és a gazdasági épületek után kaphassa vissza az egyh áz templomait és templomkertjeit is, ezt ugyanis ez idáig nem tették lehetővé a törvények. Igen fontos, hogy a bizottság javasolja a közös szlovák – magyar történelmi tankönyvek kidolgozását, ami igen sokat segíthetne a kölcsönös bizalomerősítésben és megism erésben. vissza Két lábon - Brenzovics László a beregszászi főiskoláról és a kijevi változásokról Magyar Nemzet 2006. szeptember 23. Szerző: Zsebők Csaba Kijevben nemrég új, szivárványszínű kormánykoalíció alakult, ami a k árpátaljai magyarok életét is befolyásolja. Vajon átjárható marade az ukrán – magyar határ azután, hogy Magyarország csatlako zik a schengeni övezethez. Brenzovics László történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, aki Kárpátalja megye közgyűlésének alelnöki posztját is betölti, arról is beszélt, hogy a beregszászi magyar főiskolára nehéz év vár. Minek köszönhető, hogy Ukrajna területén nem vernek meg a magyar kisebbséghez tartozó állampolgárokat? – Nálunk, Kárpátalján történeti okai vannak, hogy a soviniszta megnyilvánulások nem jellemzőek a mindennapokban. Így nem tudunk olyan esetekről, hogy rászólná nak az emberre, mert az anyanyelvén beszél. A helyiek tolerálják a más nemzetiségű embert, legyen az ukrán, magyar, ruszin, orosz vagy éppen román. Mindenki azon a nyelven beszél, amelyiken akar, sőt arra is számos példát találhatunk, hogy nem magyar ajkú emberek a gyermeküket magyar óvodába vagy iskolába adják. Ennek persze gazdaságiegzisztenciális okai is vannak, hiszen a határ közelében jól jöhet, ha egy fiatal beszéli a szomszédos ország nyelvét. – Az ukrán – magyar határ átjárhatóságát viszont rövidesen megnehezíti Magyarország csatlakozása a schengeni övezethez, és egyelőre nem látható, hogy a budapesti kormány milyen módon teszi lehetővé a kárpátaljai magyarok szabad mozgását. – Valóban kevés információnk van ez ügyben. Magyarország legkorábban 2007be n csatlakozhat a schengeni zónához, de még nem biztos, hogy ez jövőre meg is történik. Az egyetlen kézzelfogható eredmény, hogy a magyar kormányzat jól kiépítette Kárpátalján a konzulátust, ahol több munkatárs foglalkozik a szükséges okmányok kiadásával. C súcsidőben előfordulnak ugyan fennakadások, de a kárpátaljai magyarok viszonylag könnyen és egyszerűen juthatnak magyar vízumhoz, persze más kérdés, hogy milyen típusúhoz. Nyilvánvaló, hogy miután
