Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-23
17 Magyarország csatlakozik a schengeni rendszerhez, a vízumki adás elvileg nehezebbé válik az ukrán állampolgárok számára, egyrészt mert pénzbe kerül majd az okmány, másrészt mert a magyar hatóságok bonyolultabb feltételeket támasztanak. Tudomásunk szerint kétfajta megoldás körvonalazódik a kárpátaljai magyarok ügyéb en. Az egyik a kishatárforgalom helyreállítása, aminek érdekében remélhetőleg rövidesen megkezdődnek az ukrán – magyar tárgyalások. Ez utóbbinak is van jelentősége, mert az ukrajnai magyarok túlnyomó része 30 kilométer széles határ menti sávban él. De a kish atárforgalom azt jelenti, hogy csak a szomszédos állam meghatározott területére látogathatunk el, ezért az anyaországgal való kapcsolattartást mindez nem rendezheti kielégítő módon. A másik megoldást az előző Gyurcsánykormány által bevezetett nemzeti vízu m jelenthetné, amelyet azonban nagyon kevesen igényelnek, mert felettébb nehéz hozzájutni. Gyakorlatilag igazolni kell a magyarországi megélhetést, lakhatást és más egyebet, tehát szinte anynyi feltételnek kell megfelelni, mint amennyi a letelepedéshez szü kséges. Azért is becézik anyósvízumnak ezt az okmányt, mert szinte csak a már Magyarországon letelepedett fiatalok szülei, illetve gazdag emberek tudnak eleget tenni a hivatalos elvárásoknak. Nyilvánvaló, hogy e szabályok könnyítésével lehet orvosolni a fe lmerülő problémákat. Továbbra is azt remélem, a budapesti kormány a magyar alkotmány szellemében jár el, hiszen az alaptörvény kimondja, hogy elő kell segíteni a szabad kapcsolattartást az anyaország és a határon túli magyarság között. – Milyen okmányra le nne szükség? – Csak ingyenes, hosszú lejáratú, többszöri belépésre jogosító vízummal lennénk elégedettek. Ennek a feltételrendszerét kellene kidolgoznia Budapestnek a következő hónapokban, hogy ne csússzunk ki az időből! – Minden kárpátaljai lakosra vonatk ozhatna ez a megoldás? – Természetesen ez is felmerülhet, de a KMKSZ szerint az a lényeges, hogy a magyarok hozzájussanak ilyen vízumhoz. Más nemzetiségű ukrán állampolgárok szintén ápolhatnak szoros kapcsolatot Magyarországgal, így akár az ő esetükben is lehetne gondolkodni könnyített megoldáson. Azt viszont elképzelhetetlennek tartom, hogy a kárpátaljai magyarokra olyan merev vízumszabályok vonatkozzanak, mint amilyeneket már most is látunk Ukrajna és a schengeni országok viszonylatában. Ma egy ukrán álla mpolgár csak meghívólevél nyomán igényelhet vízumot például Spanyolországba vagy Ausztriába, személyesen kell leadnia a kérvényét Kijevben, s ha több hét után kedvezően bírálják el, akkor átveheti a nem túl olcsó okmányt a messzi fővárosban. A kárpátaljai magyar ember persze meglehetősen ritkán jár NyugatEurópába, viszont az elmúlt 15 évben hozzászokott ahhoz, hogy az anyaországába gyakran átmehet. Ha ez a későbbiekben nem lesz lehetséges, az akár tragikus következményekkel is járhat. – Felerősödhet az elv ándorlás? – Bizony, elképzelhető, hiszen a kárpátaljai magyarok közül sokan nem találnak munkát a szülőföldjükön, így kénytelenek ingázni Ukrajna és Magyarország között. Erre másfél évtizede van lehetőség, és nagyon fontos lenne, hogy megannyi fiatal továb bra is két lábon tudjon állni. Amennyiben a határok nehezebben lesznek átjárhatók, sokak megélhetése veszélybe kerül, nem beszélve a lelki traumáról, amelyet a kitaszítottság érzése okozhat. – A kárpátaljai magyarság pedagógusainak kinevelésében, így e nem zeti közösség megtartásában döntő szerepet játszik a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Milyen körülmények között működik most az intézmény? – Az MSZP – SZDSZ többség tavaly úgy döntött, hogy a határon túlra szánt anyaországi támogat ások ügyében a Szülőföld Alap adott grémiuma határozzon évről évre. Nos, ez Kárpátalja viszonylatában a tavalyi esztendőhöz hasonlóan az idén is rendkívül szerencsétlenül és igazságtalanul alakult, ugyanis sem a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Szín ház, sem a főiskola nem kapott támogatást. Elnyert azonban mintegy 19 millió forintot egy ukrajnai magyar újságírószervezet, amely nem tart közgyűléseket, mások számára hozzáférhetetlen alapszabállyal működik, és amelybe belépni sem lehet. Tehát Kárpátalj án egy fantomszervezet kapott rendkívül jelentős összeget. Eközben a beregszászi magyar főiskola lehetetlen és méltatlan anyagi körülmények között tengődik. A magyar költségvetés, nagyon helyesen, minden évben igen jelentős összeggel támogatja az egyházi h átterű Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, de a kárpátaljai református egyház, a KMKSZ és a Beregszász városa által alapított főiskola hónapról hónapra vegetál. Mivel Ukrajnában körülbelül tizedannyi magyar él, mint Romániában, szerintünk az erdély i magyar felsőoktatásra szánt összegnek körülbelül a tíz százaléka járna a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának is. Ez azért is lenne méltányos, mert a kárpátaljai magyarság anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy fenntartsa az ukrán állam ál tal évekkel ezelőtt akkreditált főiskolát. – Mennyire jelentős az ukrán állami támogatás? – Sajnos Ukrajna – várakozásainkkal ellentétben – továbbra is csak az állami felsőoktatási intézmények működését finanszírozza. A politikai pártok meghatározó része k eményen védi az ukrán nyelvet az orosz ellenében, így e felsőoktatási intézményekben az államnyelv kizárólagosságot élvez. A 150 ezres magyarság miatt pedig nem módosítanak törvényt. Egyelőre tehát arra várunk, hogy a magyarországi költségvetésből évről év re mintegy 100
