Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-23
6 beosztású állami tisztviselőnek, bírának, ügyésznek vagyonbevallást kell tennie. Az új főügyész tucatnyi olyan bűneset felülvizsgálatát rendelte el, amelyben évek óta halogatják a vádemelést. Statisztikai adatokka l is érvelnek: az idei első fél évben az alvilági viszálykodás miatt már csak két bérgyilkosságot követtek el a nyílt utcán, míg tavaly 18 ember esett ilyen áldozatául. Románia viszont mármár nyeregben érezhette magát augusztus elején, amikor bukaresti inspekciója után Frattini dicsérte az igazságügyi és a határellenőrzési reformok eredményeit. A Romániáról kialakult kedvező kép persze viszonylagos: Rehn és Frattini két hete levélben adott hangot nyugtalanságának, mert a bukaresti parlamentben elakadt k ét korrupcióellenes törvényjavaslat. Brüsszelt különösen aggasztja a köztisztviselők vagyonosodását ellenőrizni hivatott ügynökség körül kirobbant, a román kormánykoalíciót is erősen megosztó vita. A demokrataliberáliskonzervatív koalíció - melynek a Rom ániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is tagja - a brüsszeli értékelésre várva átmenetileg elásta a csatabárdot. Markó Béla RMDSZelnök, miniszterelnökhelyettes azonban már többször megjósolta: a csatlakozás után a koalíció szétesik, előrehozott válasz tások várhatók. Románia és Bulgária felvételével egyébként egy időre lezárul az EU bővítése. Legalábbis erre utalt még a nyáron a francia nemzetgyűlésben mondott beszédében Rehn, aki szerint még a legfelkészültebb tagjelölt, Horvátország csatlakozása sem valószínű 2010 előtt. Törökországgal és a NyugatBalkán államaival pedig - melyek közül egyelőre csupán Macedónia kapta meg a hivatalos tagjelölt státust - még tovább tarthatnak a tárgyalások. A legnagyobb fejfájást Törökország okozza: Ankara változatlanul fenntartja az embargót az EUtag Ciprusi Köztársaság hajóival, illetve repülőgépeivel szemben. Brüsszelben senki sem hiszi, hogy Ankara a jövő évi választások előtt bármilyen engedményt tenne, ezért elkerülhetetlennek látszik a válság - ha nem is a tárgya lások egészének, de egyes fejezetek megnyitásának a felfüggesztése. vissza IRHÁZI JÁNOS / ARAD A romániai magyarellenes incidensek és a sajtó: Hír és verés Egymást követő hullámok ban érkezett a vajdasági, a szlovákiai, majd a romániai "magyarverések" híre, melyek közül a romániai atrocitásokról szóló tudósítások voltak a legváratlanabbak. A Vajdaságban még rendezetlenek az etnikai konfliktusok, "hagyománya" van a háború után az erő szaknak. Szlovákiában nacionalista kormány van hatalmon. Ám Romániában nincs (deklaráltan) nacionalista kormány, tizenhat éve pedig nem beszélhetünk tettlegességig fajuló etnikai feszültségekről. Hol, kik és miért verik, ha verik a magyarokat Romániában? Az utóbbi két évben nyolc "magyarverésről" értesülhetett a nyilvánosság. Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredán gimnazistákat ért atrocitás, vagy gimnazisták között történt a konfliktus. Csíkszentsimonban egy magyar sorompóőrt vertek meg civilben lévő román f egyőrök, Csíkszentgyörgyön egy román rendőr vert meg egy helybéli lakost. Magyarverésről számoltak be még 2005 márciusában Kolozsváron. 2006 nyarán egy gyergyószentmiklósi diszkóban vertek meg fiatalokat csendőrök, szemtanúk szerint az erőszakoskodók nem a helyi alakulat emberei voltak. Idén augusztusban a Szent Annatónál történt egy rendőri atrocitás. A szemtanúk szerint részeg rendőrök bántalmaztak magyar motorosokat. A legutóbbi esetre a nyírábrányi határátkelő, Érsemjén közelében került sor, két héttel az előbb említett rendőri agresszió után. Ez az incidens kapta a magyar médiában a legnagyobb nyilvánosságot, vélhetően azért, mert a szlovákiai konfliktusokkal azonos időben volt. A nyolc közül egy, a kolozsvári történt többségében nem magyarlakta tele pülés közelében, hat szinte csak magyarok által lakott vidéken. Az érsemjéni a legfurcsább, az Érmelléken nagyon sok magyar vagy többségében magyarok lakta település van. Ahol a nemzetiségi arány megoszlik, ott jelentős a keveredés, sok a kettős identitású ember. Így eshetett meg, hogy az elkövető nemzetisége nem volt egyértelmű az eset megtörténtekor, és a "magyarverőről" hamarosan kiderült, hogy szintén magyar. Azokról a területekről és helységekről, ahol a rendszerváltás után nagyon éles nemzetiségi konf liktusok voltak, ilyen atrocitásokról nincs hír: sem Marosváráshelyről, sem Szatmárról, a Görgény és az Avas vidékéről sem számoltak be hasonló esetekről. A legkülönösebb Kolozsvár, hiszen itt a román nacionalizmus a Funarkorszak idején napi gyakorlat vol t, a BabesBolyai Egyetem körüli vita is jelentős viharokat kavart. Komolyan vehető etnikai konfliktus azonban nem robbant ki Kolozsváron sem. Székelyföldön a legkisebb az esélye az etnikai konfliktusnak, hisz e vidéket jelentős részben egyetlen etnikum la kja: a magyar. Vannak ugyan olyan "szigettelepülések", ahol a többség román (pl. Maroshévízen), de jelentős, etnikainak nevezhető összeütközések itt
