Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-01
35 K. T. – Különböző társadalomtörté neti folyamatok eredője, hogy Erdélyben fokozatosan megváltozott a különböző etnikumok a rétegszerkezetben elfoglalt helye. A magyar népesség "történetileg" az átlagnál urbanizáltabb és szakképzettebb volt, mára azonban iskolázottságban, az értelmiségi és vezető foglalkozásúak arányát tekintve és urbanizáltságban rosszabbul áll a többségi románságnál. Ennek első számú oka, hogy az elvándorlás nem minden réteget és térséget egyformán érint. Az utóbbi 2530 évben mintegy 250 000 magyar hagyta el Erdélyt. Kö zöttük felülreprezentáltak voltak a nagyvárosi lakosok, a magas fokon szakképzettek. A korábbi elvándorlási hullámok szintén nem egyformán érintették a különböző rétegeket. Az egykori tisztviselőréteg például 19181921 között vándorolt el, 1945 után szin tén leginkább tisztviselők és értelmiségiek mentek el. Az adminisztratív tisztségekben való alulreprezentáltságnak persze más oka is van, például, hogy a nyolcvanas években a magyarokat ilyen munkakörökben nehezebben alkalmazták, illetve a magyar fiatalok nem is nagyon irányultak ezekre a (szimbolikusan a román hatalommal azonosított) pályákra. A felsőoktatásban dolgozók közt alulreprezentáltak a magyarok, ám a középfokú és elemi oktatásban dolgozók többen vannak. Ez mivel magyarázható? K. T.: – Szintén részben az elvándorlással. Másrészt annak is betudható, hogy ahogy az oktatási szinteken megyünk feljebb, egyre kevesebb hányada tanul a gyerekeknek magyarul, ami az őket oktatók számában is tükröződik. P. Z. A.: – Ha az értelmiségi foglalkozásokhoz tár sadalmi presztízseket, elismertségeket rendelünk, kijelenthetjük, minél nagyobb a presztízse egy foglalkozásnak, annál kevésbé valószínű, hogy a romániai magyarok olyan arányban vannak jelen, mint a román nemzetiségűek. Így érthető, hogy a felsőoktatásban dolgozó magyarok kisebb arányban vannak jelen. A kérdésre azonban másképpen is válaszolhatunk: létezik egyfajta és talán ritkán kibeszélt, a kisebbségi eliteket jellemző megkésettség. Ez alatt azt értem, hogy miközben a kisebbségi elit tetemes energiák at fordít mondjuk a kisebbségi közoktatásra, addig a többségi felsőoktatás fejlesztése látványosan beindul. Amikor a kisebbségi elit már energiákat fordít a tényleges felsőoktatási fejlesztésekre, addigra a többségi felsőoktatás már eltömegesedett (és fo lytathatnánk: amikor a kisebbségi felsőoktatás az eltömegesedés jeleit kezdi mutatni, az eltömegesedett többségi felsőoktatás már a nemzetköziesedés, az egyetemi oktatás avagy felnőttképzés piaci alapokon való működtetése irányába kezd mutatni stb.). Sar kítva azt szoktam mondani, amire Székelyföldön járhatóvá válnak az autóutak (és hála a kisebbségi elitnek, már vannak erre utaló jelek), addigra a fapados repülőjáratok kezdenek “eltömegesedni”. A jó persze az lenne, ha ezt a kódolt megkésettséget valahogy “be lehetne előzni”, de ez már egy más irányba mutató téma… Az előző grafikon "egyéb értelmiségi és tudományos foglalkozások" alcsoportjának bontása. Ebbe az alcsoportba összesen 237.565en tartoztak, ebből román: 226.964; magyar: 7614. A százalékok a z ezeken belüli arányokat mutatják. A jogtudományok kutatói és kutatói asszisztensei kategóriába csupán összesen 11 személy tartozott 2002ben, közülük egy sem volt magyar; a pénzügyi, banki szektor kutatói és kutató asszisztensei kategóriába összesen 36an tartoztak, mindannyian román nemzetiségűek. Ezek a számok százalékban kifejezve 0 közeli értéket adnak. Teljesen, vagy szinte teljesen hiányoznak a magyarok a pénzügyi, közigazgatási és jogi szakértői szférából. Miért? P. Z. A.: – Erre az előbbi, az értelmiségi foglalkozások presztízseivel kapcsolatos válaszom, úgy gondolom, szintén magyarázó erővel bír.
