Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-01
25 idehaza elsősorban a szlovák rendbontókért, fizikai és szóbeli támadásaikért vagyunk felelősek: azokért, akik megve rték Nyitrán a magyarul beszélő diáklányt, akik a Duna túloldalára küldözgetik a magyarokat, akik fenyegetik őket. 3. A legnagyobb felelősség a politikusokat terheli. Nem elég kormány- vagy pártdokumentumokra hivatkozni, nap mint nap erkölcsi magatartásb ól kell jelesre vizsgázni! A kisebbségek iránti tolerancia nem egyetlen hivatal dolga, melynek ez formálisan a hatáskörébe tartozik. A vezető politikusoknak világosan kellene cselekedniük, az elfogadhatatlan megnyilvánulásokat elítélniük, s ezzel példát mu tatni a polgároknak. Nem szabadna elfelejteniük, hogy a demokratikus államokban a családon, az iskolán és a sajtón kívül a politikusok is befolyásolják a fiatalok jellemének fejlődését. A miniszterelnök és az államfő reakciója nem elégséges, a közvélemény joggal vár többet. 4. A magyarok és a szlovákok egyaránt középeurópaiak, más nemzetekkel élnek ebben a térségben. Több nagy tehetség származik innen, hősök és géniuszok születtek itt, városaikban hasonló kultúrát ápoltak. Ugyanakkor az utóbbi két évszáz adban felbukkant a nacionalizmus is, mely számos szenvedést okozott. A múlt évszázad végén a középeurópaiak összefogtak, közösen harcoltak a szabadságért és a demokráciáért, s csak nemrég csatlakoztak az európai demokráciák szövetségéhez. Nem lenne szeren csés, ha most kárba veszne ez a törekvés. 5. Nem csak széls őséges túlkapásokról van szó. Óriási probléma az általános hangulat. DélSzlovákiában konfliktusok alakulnak ki a nyelv miatt, az emberek éberebbek, gyanakvóbbak, néhány – ottani lakos – szlovákok és magyarok egyaránt – kevésbé érzi otthon magát, helyenkén t puskaporos a hangulat. Hirtelen az ország más térségeiben is a közvélemény egy része ellenszenvvel kezdett viseltetni a magyarok iránt. Ilyen légkörben nehéz a kölcsönös együttélés tényleges problémáiról beszélni. 6. Ha a polgári társadalom egyértelmûe n kinyilvánítja, hogy bizonyos viselkedési formákat nem tûr el, akkor nem terjednek tovább. A politikusok pedig egyértelmû jelzést kapnak, hogy teljesítsék, amit elvárnak t őlük. Az emberek mindkét oldalon sokkal fontosabb dolgokkal – az életszínvonal javításával, az oktatással, a gazdaság versenyképességével, a jogérvényesítéssel és azzal foglalkozhatnának, hogy megtalálják a helyüket az Európai Unióban. 7. A közelmúltban két augusztusi eseményre emlékeztünk: a szovjet megszállásra és a szabadságért folytatott 1944es harcra. A holnapi ünnep (az alkotmány napja) hagyománya még alakulóban van. Ünnepeljük meg úgy, hogy minden lehetséges eszközzel próbáljunk gátat vetni a szél s őséges nacionalizmusnak! Adjunk teret az egészséges hazafiságnak, melynek értelmében a szlovák államiságot a nemzetiségi kisebbségek teljes jogú részvételével építsük! Martin Bútora szociológus Szigeti László kiadóigazgató Rudolf Chmel irodalomtudós Z ora Bútorová szociológus Grendel Lajos író Martin M. Šimeèka író Pavel Hrúz író Zuzana Krónerová színésznő Miroslav Marcelli filozófus Marián Varga zeneszerző Rudolf Sikora képzőmûvész A felhívást több mint 80 közéleti személyiség is aláírta és tov ábbiak csatlakoznak hozzá. vissza Fel! Budapestre? Vajdaságma.info 2006. augusztus 30. [15:12] I. Agyak Újra meg újra rácsodálkozom arra, hogy mekkora médiavisszhangot képes kiváltani némely odavetett, mellékesnek tűnő, p olitikusi félmondat, gesztus. Jóval nagyobbat, semmint egyegy szakpolitikai irányváltást maga után vonó döntés. Különösen szembetűnő ez a jelenség, ha az ún. nemzetstratégiai ügyek kapcsán
