Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-08
24 Szoros figyelemmel követi az Európai Bizottság a szlovákiai helyzetet a jövőben is, ugyanakkor egyértelmű biztosítékokat kapott arra, hogy a kormány nem tűri el a szélsőséges, jogellenes cselekedeteket – jelentette ki a testület elnöke. Jose Manuel Barroso, miután tárgyalt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, azt mondta, hogy mind a szlovák, mind a magyar kormánytól azt várja, hogy tegyen meg mindent a feszültségek csökkentése, a rasszista, idegengyűlölő megnyilv ánulások elkerülése érdekében. A bizottság elnöke kitűnőnek és nyíltnak jellemezte eszmecseréjüket, és nem hagyott kétséget afelől, hogy teljes értékű partnerként kezeli a pozsonyi koalíciót. Robert Fico megismételte, hogy kormánya szigorúan fellép minden szélsőséges cselekmény ellen, ugyanakkor semmilyen kapcsolatot nem lát a magyar- vagy romaellenes cselekmények, valamint aközött, hogy kormányában helyett kapott Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja. vissza Az ötvenhatosok n em akarnak hazudni - Donáth és RegéczyNagy abban egyetért, hogy lehet külön ünnepelni a forradalom ötvenedik évfordulóján Magyar Nemzet 2006. szeptember 8. Szerző: Joó István A hatalom ne szólaljon meg az 1956os forradalom és szabadságharc ötvenedik év fordulójának ünnepén – javasolta Rácz Sándor, a hajdani Központi Munkástanács elnöke. Elsőként Wittner Mária egykori halálraítélt, ma fideszes képviselő tudatta: az igazi ötvenhatosok nem lesznek ott az október 23. körüli állami ünnepségsorozat vezető külf öldi politikusokkal megtartandó rendezvényein. A szintén a bitó alól megmenekült, MSZPs Mécs Imre szerint a külön ünnep hihetetlen károkat okozna az országnak; Kosáry Domokos, az emlékév kuratóriumi elnöke elképedését fejezte ki a radikális ötvenhatosokon . Alább két eltérő értékvilágú érintett nyilatkozik lapunknak. A jelenlétük is sértő - Donáth László: Nem tudunk kiengesztelten nézni egymásra Donáth László evangélikus lelkész, MSZPs országgyűlési képviselő; annak a Donáth Ferencnek a fia, aki a forrad alom idején Nagy Imre szűk munkatársi köréhez tartozott, tizenkét év börtönbüntetésre ítélték a Nagy Imreper másodrendű vádlottjaként, és 1960ban amnesztiával szabadult. Milyen okok vezettek ahhoz a szenvedélyes vitához, hogy az ötvenhatosok, illetve a hatalom képviselői külön vagy együtt ünnepeljeneke? – A történelem és az ember többnyire nem logikusan, sokkal inkább irracionálisan működik. A lakosság túlnyomó többségét nem túlzottan érdekli, mi is történt 1956ban, ki volt áldozat, kinek volt igaza. A kad azonban néhány ezer ember, akiket végképp kimerevített a történelem. Az a történelem, amely a maga következetlenségében, megfejthetetlenségében a legritkább esetben szolgáltat elégtételt. Magam húsz éve, apám halála óta tudom, hogy bizony lehet meghaln i méltatlanul kegyetlen, szomorú, magányos módon, legfeljebb abban bízva, hogy majd az utókor igazságot szolgáltat. Az igazi gond, hogy nem tudunk kiengeszteltebben nézni egymásra. Széchenyi ugyan beleőrült abba, ami 1848 – 49ben történt, de nem gyűlölte Ko ssuthot, és Kossuth sem gyűlölte Görgeyt. – Csakhogy itt az a kérdés: helyese, hogy olyan hatalom kap lehetőséget országvilág előtt „megzenésíteni” 1956ot, amely abból az utódpártból való, amelynek elődje a nemzet ellen lépett fel, és aztán még évtizede kig szolgálta a szovjet gyarmatosítót. – Fura kifejezés 2006ban, hogy utódpárt… És bizarr, kényszeres dolog olyan embereket, akik ’56ban még csak nem is éltek, vagy legfeljebb gyermekek voltak, kapcsolatba hozni a forradalom leverőivel. Ráadásul ezt a ko rmányt az a független magyar parlament fogadta el, amelyet a nép választott meg. A népszuverenitást kérdőjelezik meg azok, akik felvetik, vane joga Gyurcsány Ferencéknek állami, nemzeti ünnepen külföldieket fogadni és az ország vezetőiként emlékezni. A vá logatás lehetőségét akkor veszítették el az állampolgárok, amikor – Antall Józseffel szólva – „nem tetszett” nekik forradalmat csinálni. A kézfogásnak ma már nincs alternatívája. Az ugyanis nem lehet alternatíva, hogy maradj életben, aztán életed végéig kö pködök rád. Ezzel saját magamat szégyeníteném meg. Wittner Máriának is, Rácz Sándornak is a magyar történelemre kellene bíznia, hogy őket is és Horn Gyulát is a helyére tegye. – Ilyen alapon 1956ban sem kellett volna forradalmat csinálni, csak rábízni Rák osit, Gerőt, Farkast a történelem ítéletére.
