Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-08
19 magyarszlovák konfliktusról van szó, hanem európai ügyről, az alapvető em beri jogok, kisebbségi jogok érvényesüléséről. Tabajdi leszögezte, hogy nem Szlovákiát, a szlovák népet, hanem a szélsőséges megnyilvánulásokat kívánják elszigetelni Európában és Szlovákiában, ezért minden európai kormánynak határozottan fel kell lépnie a nacionalista gyűlöletbeszéddel és a rasszista erőszakkal szemben. SzentIványi István (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy a magyar és a szlovák helyzet között minőségi különbség van, a probléma fő gyökere abban áll, hogy Szlovákiában szélsőséges nacionalista nézeteket valló párt tagja lehet a kormánykoalíciónak. Gál Kinga (FideszMPSZ) és Schöpflin György (FideszMPSZ) úgy vélték, hogy nem lehet Szlovákia belügyeként kezelni a történéseket, mert a Ján Slotaféle kisebbségellenes gyűlöletbeszéd és az ennek eg yenes következményeként megjelenő magyarellenes atrocitások európai alapvető értékeket veszélyeztetnek, ezért összeurópai ügynek számítanak. Gál Kinga hangoztatta: keményebb fellépés lenne elvárható az európai intézményektől ha bárhol máshol hasonló kije lentések hangzottak volna el kormányzati körökből, amelyeket hasonló események követnek, az Európai Bizottság és az Európai Tanács már rég hallatták volna hangjukat. Bauer Edit szlovákiai magyar képviselő beszámolt arról, hogy mi történt az elmúlt hetekben Szlovákiában. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia soknemzetiségű ország, ahol a kisebbségeket az elmúlt időszakban alapvető emberi jogsértések érték. vissza Magyarmagyar parlamenti csúcs - Erősíteni akarják a Kárpátmedencei Ma gyar Képviselők Fórumát Új Magyar Szó 2006. szeptember 8. Szerző: Guther M. Ilona, Budapest A Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma statútumának módosítását tervezik a magyar parlamentben ma sorra kerülő csúcstalálkozón. A módosítással a magyarmagya r párbeszéd parlamenti dimenziójaként működő fórumot kívánják megerősíteni: működését hatékonyabbá tenni, és kialakítani az évi plenáris ülések közötti lehetséges szervezeti és munkaformákat. Többek között kezdeményezik egy új albizottsági rendszer létreho zását, a Magyar Országgyűlés állandó bizottságainak tevékenységéhez igazodva. A Magyar Országgyűlésnek összesen 18 állandó bizottsága van. A korábbi Kárpátmedencei fórumok mindenikén szorgalmazták a résztvevők, hogy az Országgyűlés hozza létre a határon túli magyarok állandó bizottságát is. Ez az idei parlamenti választásokat követően oly módon valósult meg, hogy a külügyi bizottságot átkeresztelték külügyi és határon túli magyarok bizottságára. Ennek elnöke Németh Zsolt (Fidesz), alelnökei Szabó Vilmos ( MSZP) és Kozma József (MSZP). A húszfős bizottságban 10 szocialista képviselő ül, kilenc fideszes és a liberális Eörsi Mátyás. A Magyar Demokrata Fórumnak és a Kereszténydemokrata Néppártnak ebben a bizottságban nincsenek tagjai. Németh Zsolt a külügyi és határon túli magyarok bizottsága hétfői ülésén, ahol Göncz Kinga külügyminisztert hallgatták meg a szlovákiai magyarverésekkel kapcsolatban, kifejtette: az elkövetkezendő napokban arra kellene hangsúlyt fektetni, hogy a KMKF megalakuló új szervezeti struk túráját - amelyet Szili Katalin házelnök kezdeményezett , minél hatékonyabban kihasználják. Jelezte, hogy a tervek szerint ki fog bővülni a külügyi és határon túli magyarok bizottságának a jogköre, és tanácskozási jogú résztvevőivé válhatnak határon túli magyar parlamenti képviselők, így a bizottság kiváló fóruma lehet a magyar politikai erők, illetőleg a határon túli magyar politikai erők közötti együttműködésnek, bármely határon túli magyarokkal kapcsolatos lépésnek. Németh Zsolt megjegyezte, ezt a bizo ttság elnökeként fel is tudja ajánlani a kormánynak. A Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumát Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke nyitja meg a Parlament Vadász termében, majd a kormány nevében Szilvásy György kancelláriaminiszter ad tájékoztatá st a kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos célkitűzéseiről. A KMKF ülésén a szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusok, illetve az Országgyűlés elnöke által meghívott képviselők vesznek részt.