Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-08
20 A ta lálkozóra várják többek közt Romániából Markó Bélát, Verestóy Attilát, Frunda Györgyöt, Szlovákiából Bugár Bélát, Csáky Pált, Duray Miklóst, DukaZólyomi Árpádot, Szerbiából Bús Ottót, László Gyulát, Horvátországból Ádám Jenőt és Szántó Tibort, Ukrajnából Brenzovics Lászlót, Dupka Györgyöt, valamint a Magyar Országgyűlés frakcióinak küldötteit és EP képviselőket. vissza Elmaradhat Csángóföldön a magyar iskolakezdés Új Magyar Szó 2006. szeptember 8. Szerző: Isán István Csong or Tavalyhoz viszonyítva jóval több szülő járatná gyerekét magyar iskolába Csángóföldön, ezért több osztályra lenne szükség. De az iskolaigazgatók és a Bákó megyei tanfelügyelőség nem ismeri el az igény jogosságát. Azt is megkérdőjelezik, hogy a kérvény ek számának megfelelő gyerek el kezd majd járni magyar órákra. Kételyüket bizonyos mértékben Matekovits Mihály, az oktatásügyi minisztérium kisebbségügyi főosztálya vezetője is osztja. Az ottani tanárok azzal fenyegetőznek: nem kezdik el az oktatást. "Cs ángóföldön leülni egy fehér papírlap mellé, és azt írni rá, hogy azt akarom, hogy a gyerekem magyarul tanuljon, jár valamiféle rizikóval, ezért nem engedhető meg, hogy ebből az akaratból csúfot űzzünk" - fejtette ki felháborodva lapunknak Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyar Szervezet oktatási felelőse. "Ezt a rizikót 390 szülő vállalta, és ehhez a mi munkánk is hozzájárult, akkor, hogy mondjuk azt, hogy mégsem lehet magyarul tanulni?" - tette fel a kérdést. A probléma abban rejlik, hogy tavalyhoz viszo nyítva jóval több szülő járatná gyerekét magyar iskolába. Ezért új osztályok kellenének, és több tanár. Ezt a helyzetet a bákói tanfelügyelőség nem akarja elismerni. Az iskolakezdés közeleg, és a helyzet még mindig megoldásra vár. Az igény Hegyeli azt ál lítja, egyre többen vannak, akik szeretnék, hogy gyerekeik magyarul tanuljanak. Annyian, hogy kinőtték a jelenlegi kereteket. De a hatóságok még ahhoz sem szoktak hozzá, hogy a meglévő oktatást elismerjék: ugyanannyi óraszámmal rendelkező román tanárt titu larizálnak, a magyar tanároknak pedig évente vizsgázni kell, mert az ő óráikat bizonytalan jövőjűnek tartják. Hegyeli szerint ez diszkrimináció. A magyar nyelven való tanulást jelző kérvényeket már áprilisban begyűjtötték, de azóta senki nem vette figyelem be, hogy lehetetlen helyzetbe kerülnek az oktatók, ha nem növelik meg az osztályok számát. "Két lehetőség van, vagy azt mondjuk a gyerekeknek, hogy most ők nem tanulhatnak magyarul, vagy bezsúfolunk negyvennél is több gyereket egy osztályba - mindkét ese tben hátrányba kerülnek" - mondja Hegyeli. Hozzáteszi: a központból a magyar hivatalnokoktól sem kaptunk eddig semmilyen segítséget. Igényeiket jelezték a diszkriminációellenes tanácsnak, és az oktatásügyi minisztériumnak, úgy az akkori RMDSZes államtitká rnak, Kötő Józsefnek, mint Matekovits Mihálynak, az oktatásügyi minisztérium kisebbségügyi főosztálya vezetőjének. A reakció Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a 3051/19. 06. 2006os szám alatt bejegyezték a vizsgálati kérést, de Hegyeli Attila szerint egy lépést sem tettek az ügy kivizsgálására. "El sem jöttek Bákóba" - mondja. Lapzártánkig Asztalos Csabát, a diszkriminációellenes tanács elnökét nem sikerült elérni, hogy erre a vádra reagáljon. Matekovits Mihály szerint Hegyeli nyilvánvaló túl zásokba esik, és inkább a sajtónak panaszkodik, mint az illetékeseknek. Az illetékesek ebben az esetben a megyei ta nfelügyelőségek lennének. Ám a helyi szinten megnyilvánuló gáncsoskodásokat ő maga is elismeri. Ugyanakkor Matekovits úgy véli, hogy az iskolaigazgatók nem hibáztathatóak teljes mértékben, mert a leadott kérvények száma sosem egyezik a végül tényleg a magy art választó gyerekek számával. "Az ottani szülők sokszor nem akarják megbántani a tanítót, tanárt ezért aláírják a kérvényt, de már akkor tudják, hogy a gyerek nem fog magyarórára járni" - állítja. "Tavaly volt száz kérvény, de csak hatvan gyerek ment
