Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-08
10 kormánykoalíció üzenete egyértelmű: lehet bárki ny ugodtan szélsőségesen kisebbségellenes, nemhogy nem lesz baja, hanem még kormányzati pozícióba is emelkedhet. A lavina elindult. Két olyan esetre derült fény, amikor magyar fiatalokat fizikailag bántalmaztak anyanyelvük használata miatt. És hány esetben n em mertek megszólalni az áldozatok, vagyis hány esetre nem derült fény? És mi következik még? Folytathatjuk: a szlovák kulturális minisztériumból elbocsátották Dohányos Róbert helyettes államtitkárt mondvacsinált okkal. Vagyis kitakarítják a magyarokat a közigazgatásból. Megszüntették a Csemadok anyagi támogatását. Az új szlovák kormányprogram megfogalmazásai hemzsegnek az aggasztó előjelektől. Átminősíthetik a komáromi egyetemet főiskolává. Minő véletlen, ha figyelembe vesszük, hogy Szlovákiában már az általános iskolai o ktatáshoz is csak egyetemi diploma fogadható el, nem elég a főiskola. Van gazdasági diszkrimináció is: a gömöri, magyarok által is lakott régió komoly hátrányba kerül majd a fejlesztési források elosztásakor. Szlovákia nem egyedi eset A Fidesz üdvözli a Gyurcsánykormány határozottabb nyilatkozatait a témában. Üdvözli, mert ha a kormány komolyan és őszintén szeretne fellépni mind a kétoldalú viszonyban, mind a nemzetközi fórumokon a hivatalos rangra emelkedő szlovákiai magyarellenességgel szemben, akkor a Fidesz is fölsorakozik Magyarország kormánya mögé, mivel ezt kívánja a szlovákiai magyarság érdeke. De remélem, ebben a kérdésben tényleg létezik megfontolt politikai vonalvezetés, és Magyarország végigviszi az elkövetkező időszakban, és nem csupán arró l van szó, hogy Gyurcsány Ferenc keres egy olyan külpolitikai témát, amelynek fölmutatásával el tudja érni, hogy a hazai médiában ne a megszorító csomag és a gazdaság állapota legyen a vezető téma. A szlovákiai események önkritikára kell hogy késztessék a szocialistaszabad demokrata kormányzatot. Hányszor hallottuk, hogy a "konfrontációmentes" – valójában meghunyászkodó, a nemzeti érdekek okán semmilyen vitát nem vállaló – külpolitika micsoda "csodafegyver". Látjuk Szlovákiában! Azért van szükség kijózan odásra, mert ne álltassuk magunkat: ismerve a szerbiai közvéleménykutatásokat vagy a román politikai elit viszonyulását az erdélyi magyarokhoz, félő, hogy Szlovákia nem lesz egyedi eset. Mindez független attól, hogy Gyurcsány Ferenc előzetesen mennyi semm itmondó, valóságos eredménnyel nem járó és a sajtófotónak szervezett közös magyar – román kormányülést tart. De ha már Szlovákiáról van szó, mikor fog a Magyar Szocialista Párt elszámolni azzal a felelősségével, hogy már 2003ban a magyarellenes kijelentés ekben szintén bővelkedő Robert Fico nemzetközi elismertetését egyengette? Mikor fog Kovács László és "szakértői" csapata elszámolni ezzel a politikai malőrrel? És mikor fog a szocialistaszabad demokrata kormányzat elszámolni azzal a politikával, mely morá lisan és szakmailag padlóra küldte a Külügyminisztériumot, amivel sikerült egy koncepciómentes regionális politikát kialakítani, és rövid távon "láthatatlanná" tették a pozsonyi magyar nagykövetséget. Ezek után nem csoda, ha a kormányzatot váratlanul érték a pozsonyi fordulat következményei. Magukra hagyva Van még egy nagy tanulsága a szlovákiai eseményeknek. A szocialisták "23 millió románozása", a státustörvény kiüresítése, Gyurcsány Ferenc és Göncz Kinga határon túli magyarellenes, populista kampánya a népszavazás előtt, a határon túli magyarság támogatását szolgáló állami intézményrendszer szétverése, a Magyar Állandó Értekezlet hibernálása egyértelmű jelzés a szomszédos országokban lévő magyarellenes erőknek: a határon túli magyarokat magára hagyta az anyaország. Ez a tény ne bátorítaná a szélsőséges magyarellenességet egyes szomszédainknál? A mostani helyzetben a legfontosabbnak azt tartom, hogy a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyarok folyamatosan képesek legyenek a rra, hogy közös álláspontot alakítsanak ki, és azt egységesen képviselje mindenki a saját csatornáin. Kulcsfontosságú, hogy Szlovákia ne tudja magyar – szlovák vitaként feltüntetni az eseményeket, hanem szembesüljön vele: az Európai Unió normáinak mond ellen t politikája. vissza Németh Zsolt, külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke