Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-08
11 Zsidók, cigányok, szlovákok − Habeas corpus A kérdés szakértőinek számító és a tapasztalatukra méltán büszke középeurópai népek mai (fejlett) álláspontja szerint az állam feladata a nacionalizmus helyes szintjéről való gondoskodás. Ez a vélemény évszázadok bölcsességét tükrözi, és különösképpen meg dönthetetlennek látszik a múlt tükrében, amikor az államok (khmm…) nem voltak mindig képesek ezt az óhajtott egyensúlyt eltalálni. Kitapintható viszont benne a ragaszkodás is a mi édes világunkhoz, amelyben a nemzeteknek megvannak a másokéval össze nem kev erhető jegyeik, mindegyik a saját szemében magasabbra hivatott a másiknál, és ha az egyik nem is érdeklődik a másik iránt (úgy szervezetileg), képes vele (némi megalkuvás árán) együtt inni. Így él a fejlett szlovák a fejlett magyarral, az utóbbi meg a fejl ett románnal az európai házban. A nacionalizmus nem tenyészhet, mint a dudva az árokparton, de nem is zárandó növényházakba, ebben mindenki egyetért, akit a Macedóniától Pomerániáig terjedő hol összeszűkülő, hol kiszélesedő földrajzi sávba vetett a vakvél etlen és a ius sanguinis. A helyesen kultivált nacionalizmus egészséges, benne nagyfokú életerő, robusztus identitás és magasztos delíriumok rejlenek (költőiek mármint), meg egyébként is az anyatejjel egyízű, az apai öleléssel egyillatú, és az iskolában is ezt tanulni. Vadhajtásai vannak, ezt kár lenne tagadni, de azokról, ha tudunk is, jobbára nem tehetünk (a harmincas években több száz galíciai ukrán falvat kollektíve kiirtó lengyelek, Kossuth türelmetlensége, a délvidéki magyar vérengzések, az Istóczyban kirügyező és Szálasi csendőrségével virágba boruló magyar antiszemitizmus, a Hlínkagárda, a Vasgárda stb. rémtettei, a boszniai genocídium és a magyarverések egytől egyig "kilengések", "reakciók", vagy mások számlájára írandók, és mint ilyenek elkülöníth etők az eszme fősodrába tartozó költészeti alkotásoktól, hímzett terítőktől és cigányviccektől. Ilyen fejletten és disztingváltan gondolkodunk mi (meg kell a szívnek hasadni). Mármost a nacionalizmus elsősorban állami eszme, az államok javát szolgálja, n ota bene, államok tartják fenn, ezért van abban ráció, hogy az államok őrködnek az integritása felett, amelynek békében békésnek, háborúban háborúsnak kell lennie. Momentán béke van, a nacionalizmusnak gazdasági és társadalmi kohéziós célokat kell szolgál nia, ezért a nacionalizmust – Magyarországra térve – nem Csurka keretlegényei vagy Pető Iván történelemkoncepciója, hanem Gyurcsány agyaglábú politikai stratégiája és Göncz Kinga külügyi tapasztalata fogja meghatározni. Ebbe belefér a kérdés teljes szétbes zélése Tom Lantos és mind a száznegyvenhét vármegye művelt ifjúságának bevonásával, az erdélyi magyar autonómiáért vagy ellene folyó magyar belháború, szomszédjaink szűkkeblű, provinciális kisebbségi politikája, és az Európai Unió teljes ignoranciája a kér déssel szemben. De az állam – megkérném – ne tegyen úgy, mintha nem volna "érdekeltsége a nacionalizmusban". Meglehet ez az érdekeltség most ártatlanabb, mint másoké, vagy mint lehetne. De tisztázzuk: ha nem lenne állam, nem lenne nacionalizmus sem. Miér t van, hogy a következő kérdésekre nincs válasz a magyar államszolgáktól? Mely életkorban tervezik bevezetni a szomszédos népek történelmének és nyelvének tanulmányozását az iskolákban? Mikor viszik el mondjuk szaunába a népek által felkent kormányzati par tnereiket, hogy megtalálják végre a közös nyelvet? Mikor fognak hozzá elmagyarázni Európát a nemzetileg már túlképzett magyaroknak? Egyelőre csak ennyi. vissza Béndek Péter Barroso: az EU figyel a szlovák helyzetre 2006. szeptember 7. FigyelőNet, MTI Szoros figyelemmel követi az Európai Bizottság a szlovákiai helyzetet a jövőben is, ugyanakkor egyértelmű kötelezettségvállalást kapott arra, hogy a kormány nem tűr i el a szélsőséges, jogellenes cselekedeteket. José Manuel Durao Barroso, az EU végrehajtó testületének elnöke csütörtökön Brüsszelben Robert Fico szlovák miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után kitűnőnek és nyíltnak jellemezte eszmecseréjüket, amely en elmondása szerint jelezte: fontos, hogy az alapvető jogokat az Európai Unió minden tagállamában maradéktalanul betartsák, miközben felbukkantak bizonyos aggodalmak a szlovákiai magyar- és roma kisebbségek tagjai elleni incidensekkel kapcsolatban. Hozzát ette, Fico eltökéltnek mondta magát, hogy hazájában garantálják a legfontosabb jogokat.
