Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-06
13 es büdzséjét a visegrádi kormányfők októberi magyarországi találkozóján hagyják jóvá. A négy külügyminiszter Benita FerreroWaldner külkapcsolatokért felelős és Ján Figel oktatási, szakképzési uniós biztos közbenjárását kéri, hogy az Európai Bizottság is támogassa az alap által meghirdetett ösztöndíjprogramokat és pályázatokat. Aggódik az EP is Egyeztetést tartottak a szlovákiai helyzettel kapcsolatos közös vagy egyeztetett fellépés lehetőségeiről az Európai Parlament négy magyarországi delegációján ak vezetői, SzentIványi István (SZDSZ), Szájer József (FideszMPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP) és Olajos Péter (MDF) is. A képviselők kiemelték, hogy figyelemmel követik a szlovákiai fejleményeket, és hiteles tájékoztatást nyújtanak róluk képviselőcsoportjaikn ak. Leszögezték, hogy az EP fellépése nem Szlovákia, hanem a nacionalista szélsőségek ellen irányul. vissza MHösszeállítás Csak fokozatosan engedjük be a román munkavállalókat − Az Európai Bizottság már nem készül Ro mánia és Bulgária csatlakozásának elhalasztására Az első két évben fenntartaná a korlátozásokat a román és bolgár munkavállalókkal szemben Magyarország. Legalábbis Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter tárcája ezt javasolja a kormánynak. A Th e Financial Times értesülései szerint az Európai Bizottság már nem készül Románia és Bulgária csatlakozásának elhalasztására, és szeptember végi értékelő jelentésében azt ajánlja majd, hogy a két ország korlátozásokkal ugyan, de már 2007 januárjában beléph essen az EUba. A legvalószínűbb, hogy az úgynevezett védőzáradékokkal a bel- és igazságügyi együttműködésből zárnák ki őket, amíg megfelelő módon fel nem lépnek a szervezett bűnözés és a korrupció ellen. Magyarország eközben csak fokozatosan, a valós ig ényekhez igazodva nyitja meg munkaerőpiacát a bolgárok és a románok előtt. Kiss Péter azt javasolja, hogy hazánk legalább az első két évben éljen az átmeneti korlátozás lehetőségével, de ahol a gazdaságban több munkaerőre van igény, ott könnyítsék a piacra való bejutást. E területeket a munkaerőpiaci prognózis és a külföldieknek korábban kiadott munkavállalási engedélyek alapján határozzák majd meg. A kormány várhatóan decemberben dönt a kérdésről, amikor már látható, hogy a többi tagállam éle korlátozáss al, melynek következtében jóval több román állampolgár keresne munkát hazánkban. A legfrissebb jelentések szerint a tagállamoknak nincs okuk félelemre. Bár a számok a korábbi becsléseknél jóval magasabbak is lehetnek, a befogadó gazdaságok könnyen felszí vják az új munkavállalókat, sőt profitálnak is belőlük, mivel azok a hiányszakmákba érkeznek – állítja az Európai Bizottság támogatásával készült ECAS jelentés. A bolgárok és a románok elsősorban az Egyesült Államokban és Kanadában keresnek munkát. Az uni ón belül a románok leginkább Olaszországban (29 százalék), Spanyolországban (22), Németországban (13) és Magyarországon (6) dolgoznak. Előbbi két helyet sokan a nyelvek hasonlósága miatt választják. Olaszország és Ibéria a bolgárok körében is vonzó, de leg többen (kétszázezren) Görögországban dolgoznak. A jelentésből az is kiderül, hogy a magyarok nagyon földhözkötöttek: Németországban is mindössze ötvenezren dolgoznak. Ausztriában a 14 500 magyarból 12 ezer csak idénymunkás. Magyarországra is kevesen jön nek: 76 százalékuk Romániából érkezett, 2004 májusa óta 87 ezren kaptak munkavállalási engedélyt. Szlovákiából 22 ezren, a többi tagállamból összesen alig több mint ötezren dolgoznak nálunk. vissza RN
