Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-30
25 A betelepülők száma évrőlévre nő. Vagyis szép számmal vannak olyan határon túli magyarok, akik a magyar fővárosban keresnek és találnak megélhetést maguknak. Hozzáteszem, hogy a már EUtag Szlovákia vagy Szlovénia magyar nemzetiségű állampolgárai számára semmilyen jogi akadálya nincs annak, hogy munkát vállalhassanak mindenféle időigényes engedélykiváltás né lkül. Ha pedig Románia is tagja lesz az Uniónak, ami reményeink szerint hamarosan megtörténik, a két legnagyobb határon túli magyar közösség tagjai számára nyitva áll majd a magyar munkaerőpiac. - Azt is mondta, főpolgármester úr, hogy "Budapesten minden egyes nap háromezer négyzetméternyi lakás épül átlagosan, és rájuk várnak ezek a lakások, többek között", mármint a határon túli magyar fiatalokra is. De a lakhatási lehetőségek terén sem élveznek semmilyen előnyt, hisz nekik is éppúgy meg kellene vásároln iuk a lakást, és egy fiatalnak erre általában nincs pénze, Magyarországon pedig külföldi állampolgárként nem vehetnek igénybe kedvezményes lakásvásárlási kölcsönt. - Csak három számot hadd említsek erről. Tavaly Budapesten 12 303 lakás, 2002 óta 2,8 millió négyzetméternyi lakóépület épült. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évben naponta 3000 négyzetméter új lakást adtak át a fővárosban. Arról nem is beszélve, hogy Budapesten az országos átlagnál magasabbak a fizetések, és az uniós fővárosok között itt a legala csonyabb a munkanélküliség. Ráadásul kínálati hitelpiac van, számos bank kínál a kedvezményes állami hitelnél is olcsóbb megoldást. Azt gondolom tehát, és erre kívántam felhívni a figyelmet augusztus 20án is, hogy Budapesten jó élni, és a fővárosban minde nki, aki itt keres megélhetést magának, találhat az igényeinek és a pénztárcájának megfelelő otthont. - Hogyan kommentálja a határon túli magyar sajtóban e felhívásával kapcsolatban megjelent véleményeket? - Szerintem a legfontosabb kérdésben nincs vélemé nykülönbség közöttünk. A határon túliak is, én is ugyanazt akarjuk: hogy az összes határon túli magyar, így az erdélyiek is megtalálják a boldogulásukat. Én ehhez annyit tettem hozzá, hogy ezt a szülőhelyük mellett Budapesten is meglelhetik. Ezzel egyébkén t nem képviselek mást, mint amit elődeim az előző századfordulón, és Budapest főpolgármestereként nem is lehet nagyon más a véleményem. Szerintem nincs ellentétben ez a "meghívás" a szülőföldön való megmaradás támogatásának elvével. Erdélyben is vannak o lyanok, akiknek olyan szakmájuk van - mondjuk hídépítő mérnökök , hogy helyben nagyon nehezen vagy egyáltalán nem találnak munkát maguknak. Ők ilyenkor választhatnak, hogy Bukarestbe, NyugatEurópa valamelyik nagyvárosába vagy az anyaországba, Budapestre menjenek dolgozni. Főpolgármesterként természetesen azt mondom, hogy jöjjenek ide, Budapestre, és telepedjenek le a magyar fővárosban. Liberális politikusként az a határozott véleményem, hogy nem szabad semmilyen nyomással, semmilyen nemzetpolitikai érdekr e hivatkozva otthon maradásra szorítani azokat, akik itt élnének. vissza Érdes ellenforradalom Népszabadság 2006. augusztus 26. Szerző: Lengyel László A 2003 tavaszán Rumsfeld által "új Európának" nevezett KeletKözépE urópa országaiban 2005 ősze óta érdes ellenforradalmak zajlanak. Nem kommunista és/vagy harmadik utas restaurációk, hanem nacionalista és/vagy szociális populista fordulatok. Az iraki háború idején az első Bushkormányzat Amerikabarát köztes politikai lán colatot igyekezett létrehozni a francianémetorosziraki háborút ellenző nagyhatalmakkal szemben. Ennek a NagyBritanniától Portugálián, Spanyolországon és Itálián át húzódó láncnak fontos szemeivé váltak a keletközépeurópai országok Magyarországtól Rom ániáig, Csehországtól Lengyelországig és a balti államokig. Az "új Európa" országai gazdasági lendületben voltak, s méltán bizakodhattak abban, hogy közeli EUtagságuk, valamint az Egyesült Államok aktív támogatása növeli lendületüket és biztonságukat. A NATOtagok a NATOn és amerikai támogatáson keresztül jutottak az Európai Unió kapujához, így a többieket is megnyerte a NATOtagság és az uniós bejutás ígérete. A 2000es nizzai francianémet megállapodás az EU pénzügyi szerkezetének fennmaradásáról, maj d a 2002 decemb eri koppenhágai felvételi tárgyalások a keletközépeurópai országokat nem győzték meg az európai magországok, a francianémet nagyhatalmi szövetség nagyvonalúságáról. A brit kezdeményezés, ahogyan a kis országok élére állt a kontinentális nagyhatalmakka l szemben, növelte az atlantista indulatokat. A nemzetek többségét erős német- és oroszellenes érzelmek, őszinte Amerikabarátság jellemezte. Ezért szívesen követték az Egyesült Államok megjelölte utat, amely a nemzeti szuverenizmust, a
