Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-29
39 Eldorádót ígérnek - Kanadaiak közmeghallgatása Szegeden Verespatakról Magyar Nemzet 2006. augusztus 29. Angol nyelvű prezentációval és botrány os minőségű tolmácsolással próbálták meg meggyőzni a szegedieket arról, hogy veszélytelen a környezetre a Verespatakra tervezett, cianidos technológiával működő aranybánya. Közmeghallgatást tartott Szegeden a Verespatakra aranybányát tervező kanadai cég é s a román környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium. A fórum megrendezésére azért volt szükség, mert Magyarország már korábban jelezte, hogy részt kíván venni a romániai Verespatak település helyére tervezett aranybánya engedélyezési eljárásában. Mi nt ismert, Verespatakra egy cianidos technológiával működő bányát terveznek, ugyanolyat, mint amelyik hat évvel ezelőtt Nagybányáról kiindulva ökológiai katasztrófát okozott a Szamoson és a Tiszán. A verespataki bánya azonban körülbelül négyszer akkora les z, mint a nagybányai volt. A zagytározó medencéje (ennek a gátja szakadt át 2000ben Nagybányán) nyolchektárnyi lesz. A gát magassága eléri a kétszáz métert. A kanadai cég, a Gold Corporation részéről több műszaki és környezetvédelmi vezető is megjelent. J ohn Aston, a cég környezetvédelemmel és történelmi örökség megóvásával foglalkozó alelnöke elmondta, négy nyitott bányagödröt terveznek, a kulturális örökség azonban nem ezeken a helyeken található. Az alelnök közölte azt is: aki azt állítja, hogy öt hegye t fognak ledózerolni, az nem mond igazat, hiszen a kibányászandó arany 75 százaléka egy hegy belsejében található. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Verespatak másik oldalán működő rézbánya már évek óta szennyezi a környezetében lévő patakokat és folyók at, a Gold Corporation beruházása azonban ezt is megszünteti majd. A rendezvény előtt több civil szervezet is tüntetést tartott, és többen közülük a közmeghallgatáson is felszólaltak. Véleményük szerint felháborító, hogy a 3500 oldalas környezetvédelmi hat ástanulmányból magyar nyelvre mindöszsze 80 oldalt fordítottak le. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Szarvaspatak völgyében található például egy, az 1200as években épült Árpádkori templom: ez a zagytározó medence közepére kerül majd. Tudatták azt i s, jogsértőnek tartják, hogy Verespatakon és környékén többen is élnek, akik papírokkal tudják bizonyítani, hogy korábban a családjuké volt a terület bányászati joga, ám a privatizáció során azt mégsem kapták vissza a román államtól. vissza Mit ér a diák, ha magyar? - Hantz Péter: A Babes – Bolyai Tudományegyetem jogi értelemben nem létezik Magyar Nemzet 2006. augusztus 29. Szerző: Zsebők Csaba Erdélyben két önálló, magyar tannyelvű egyetem működik, ám ezeket a magyar álla m tartja fenn. Ugyanakkor a kolozsvári Babes – Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) szinte egyáltalán nem érvényesül a kétnyelvűség és a magyarok oktatási autonómiája, a marosvásárhelyi orvosi egyetemen pedig egyenesen numerus clausus sújtja nemzettársainkat. A k olozsvári Hantz Péter egyetemi adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke és szóvivője szerint az jelentené az igazi megoldást, ha visszaállítanák a lassan fél évszázada megszüntetett Bolyai Egyetemet. A Babes – Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetői szerint az intézmény multikulturális jellegű, önök viszont ezt vitatják. Mikor és milyen célokkal jött létre a Bolyai Kezdeményező Bizottság? – Az elmúlt években egyes román nacionalista körökből, így az akadémiai értelmiség soraiból is gyakran hal lhattuk, hogy Európában sehol nem működnek kisebbségi tannyelvű felsőoktatási intézmények. A Babes – Bolyai Tudományegyetem egyes vezetői pedig évek óta a magyar felsőoktatás önállósulása ellen érvelnek. Egy tavaly májusi nemzetközi fórum után ezért is alakí tottuk meg a Bolyai Kezdeményező Bizottságot, amelynek tagjai erdélyi magyar egyetemi oktatók és diákok, fő célunk az önálló döntéshozatali joggal rendelkező magyar karok megalakítása a Babes – Bolyai Tudományegyetemen és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógysze részeti Egyetemen (MOGYE). Következő célunk pedig az 1959ben megszüntetett magyar tannyelvű Bolyai Egyetem visszaállítása. – Európában hol működnek még nemzeti kisebbségeknek állami felsőoktatási intézményei? – A norvégiai számiknak (lappoknak), a finnors zági svédeknek, a déltiroli németeknek, a szlovákiai magyaroknak, a macedóniai albánoknak, a moldvai gagauzoknak és a spanyolországi katalánoknak mind van önálló, állami felsőoktatási intézményük, sőt néhány kisebbségi intézményi hálózatuk is. Vannak olya n egyetemek is, amelyek a
