Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-29
40 tényleges kétnyelvűség szellemében működnek, például a spanyolországi gallegóknál és baszkoknál, valamint a nagybritanniai walesieknél. Ám olyan helyzet egyetlen civilizált országban sem tapasztalható, hogy egy egyetem önmagát mu ltikulturálisnak nevezi, és közben megpróbálja ellehetetleníteni a kisebbségi akadémiai közösséget. A romániai BBTE a kivétel, hiszen az intézményben sehol sem láthatunk magyar feliratokat, a magyar akadémiai közösségnek pedig nincsenek tényleges döntéshoz atali és szervezési jogosítványai. Ráadásul a magyar oktatókat léptennyomon megalázzák. Szimbolikus jelentőségű például, hogy az egész intézményben csak néhány tanterem viseli magyar tudósok nevét, az összes többit román és idegen személyiségekről nevezté k el. Az ügyintézés kizárólag román nyelven folyhat, az önmagát multikulturálisnak nevező egyetemen kérvényeket egyáltalán nem lehet magyarul benyújtani. Tűrhetetlennek tartjuk, hogy jóval kevesebb magyar nemzetiségű alkalmazottat találunk az adminisztratí v személyzet körében, mint amennyi a számarányunk alapján elvárható volna. A magasabb szintű gyűléseken pedig csak román nyelven lehet felszólalni. – A kolozsvári állami egyetemnek vannak magyar nemzetiségű vezetői is. Általuk nem érvényesíthetők a magyar oktatók és diákok célkitűzései? – A felsőbb szintű vezetőink, akik egy meglehetősen követhetetlen szavazás eredményeképpen kerültek a posztjukra, rendre megcsáklyázzák a magyar közösség megannyiszor kinyilvánított többségi törekvéseit. Ők leginkább az „ügy eletes magyar” szerepet töltik be, akik bármikor hajlandók legitimálni az intézményben tapasztalható állapotokat. Az egyetem klasszikus hierarchiájában ugyan fellehető egy úgynevezett magyar oktatási vonal, de ennek még működési szabályzata sincs. A magyar rektorhelyettesek ugyanis határozott kérésünk ellenére eddig elmulasztották összehívni azt a gyűlést, amelynek erről döntenie kellett volna. Gyakran előfordul, hogy egy karon a román dékán nem törődik a magyar oktatás helyzetével, a magyar vezetőknek visz ont nincs megfelelő hatáskörük. Így személyi felelősök nélkül marad a magyar oktatás irányítása. Mérhetetlen cinizmusra vall, hogy az egyetem chartájának bizonyos pontjai garantálják a magyar oktatás autonómiáját, más pontjai pedig éppenséggel tagadják azt . A nacionalista egyetemi vezetés kifelé az önállóságot szavatoló paragrafusokat lobogtatja, a gyakorlatban viszont az ellentétes értelmű részeket alkalmazza. – Mi a helyzet más romániai egyetemeken? – Amíg Romániában a fiatalok között 6,1 százalék a magya rok aránya, addig a romániai egyetemi hallgatóknak csak a 4,4 százaléka magyar nemzetiségű. Még lehangolóbb, hogy a romániai egyetemi hallgatóknak csak 1,6 százaléka tanul magyarul. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy Erdélyben nincsen magyar tannyelvű mérnök, agrár- és erdészképzés. – Hány állami egyetemen tanulhatnak magyarul a diákok? – Romániában három állami egyetemen folyik magyar nyelvű képzés: a BBTEn, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint a marosvásárhelyi Színművészeti Egy etemen. Ez utóbbi intézmény az egyetlen, ahol a magyar kar valóban teljes önállóságot élvez, és a magyar közösség elégedett a helyzetével. – Ezért alakult meg a Bolyai Kezdeményező Bizottság marosvásárhelyi tagozata? – Igen, hiszen az orvosi egyetem magyar oktatói 10 pontban foglalták össze a követeléseiket. Gondjaik kísértetiesen hasonlítanak azokra, amelyekkel mi a BBTEn szembesülünk. Az egyik legfontosabb céljuk, hogy alakuljanak önálló magyar orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti karok. A magyar akadémi ai közösség jelenlegi mellőzöttségét jól tükrözi, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen tizennégy tanszékvezetőből csak három magyar, az egyetemi szenátus héttagú vezetésében pedig csak egy nemzettársunk található. Ám ez nem elég, hiszen a magyar ajkú ta nársegédek felvételét minden eszközzel akadályozni igyekeznek, több magyar vezető pedig nem tesz semmit ez ellen. A végzős hallgatóknak nincs lehetőségük magyar nyelven elkészíteniük szakdolgozataikat, a klinikai és a laborgyakorlatok pedig kizárólag román ul folynak, ahelyett, hogy a gyakorlati képzés kétnyelvű lenne. A legméltánytalanabb azonban az, hogy a magyar nemzetiségű felvételizőket numerus clausus sújtja. Ez leginkább az általános orvosi kar felvételi eredményeiből derül ki. Mivel csak 100 magyar n emzetiségű diákot vesznek fel államilag támogatott helyekre, a magyar felvételizők román társaikhoz mérten lényegesen jobb átlaggal sem juthattak be az egyetemre. Tudni kell, hogy Romániában a legjobb jegy a 10es: a magyarok 8as feletti átlaggal estek ki a saját tagozatukról, míg románok hatos alatti jeggyel is bejuthattak a nekik biztosított helyekre. Az is megoldást jelentene egyelőre, ha az általános orvosi kar államilag finanszírozott magyar helyeinek számát 100ról 150re emelnék, mert akkor az utols ó helyeken bejutó román és magyar hallgatók jegye körülbelül hasonló lenne. – A Bolyai Kezdeményező Bizottság többször is felhívta az ENSZ, az Európai Parlament és az Európa Tanács politikusainak figyelmét az erdélyi magyar oktatás áldatlan helyzetére. Mel yek a következő lépések? – A közeljövőben pert indítunk a román állam ellen, ugyanis a Babes – Bolyai Tudományegyetem jogi értelemben nem létezik, mivel a megalapításáról annak idején nem született semmiféle törvény, Románia hivatalos közlönye még csak nem i s utal ilyen jogszabályra! Jogilag tehát létezik egy Bolyai Egyetem és egy Babes Egyetem. Jelenleg
