Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-29
19 A romániai munkaerő jól felkészültnek számít, és hogy a románok sokkal többet hajlandók túlórázni, mint a többi európai nemzet fiai. Ebből a szempontból a románok valóban első helyen állnak, még a lengyele k is csak utánuk következnek. Talán ez a magyarázata annak, hogy a legtöbb nyugateurópai ország attól tart: ha Románia januárban csatlakozik az unióhoz, a román munkavállalók még jobban elözönlik Európát. Szakértők szerint azonban ettől már nem kell tarta ni, hiszen aki el akart menni, és tehette, már megtette. Nem valószínű, hogy további tömegek próbálnának szerencsét Nyugaton. Ma már nyilvánvaló: Romániában a munkaerőhiány jelei mutatkoznak, ami viszont olyan megoldásokhoz vezet, amelyek gondolatához a meglehetősen nacionalista románok nem fognak egyhamar hozzászokni. Az egyik külföldi cég például, amely a csángóföldi Bákóban telepedett le, Kínából hozott nemrég 1100 varrónőt. A botrány az eget verte. A kínaiak már minden nagyvárosban megvetették a láb ukat, de Bukarestben vannak talán a legtöbben. Ott van azonban a Bánság, ahol az olasz közösség olyan erős, hogy a temesvári repülőtérről öt olasz városba repülnek menetrend szerinti járatok. A bánsági termőföldek 70 százaléka már olaszok kezén van. Romá nia a román dolgozóké, hangzott régen a szlogen. Ezt 1989 decembere után az "Országunkat nem adjuk el!" jelszó váltotta fel. Ma már egyik sem igaz. vissza Szóbeli jegyzék már van, de a tettek még hiányoznak − Diplomáciai lép ések az idegenellenes tettek miatt Egyértelmű elhatárolódást kért szóbeli jegyzékében a Külügyminisztérium a szlovák kormánytól a magyarellenes megnyilvánulások ügyében, ugyanakkor kiderült, a magyar hatóságok semmit sem tudnak kezdeni a hazai futballpályákon megjelenő szlovákellenes akciók kal. Meglepte a szlovák diplomáciát, hogy Budapest nem méltányolja a szlovák kormánynak és hatóságoknak azokat az erőfeszítéseit, amelyeket a szélsőséges magyarellenes jelenségek megfékezése érdekében kifejtettek. Közleményében a szlovák külügyminiszt érium azt írta: "A szlovák kormány és a jelentős politikai pártok, köztük a Szlovák Nemzeti Párt is egyértelműen elítélték a szélsőségesség és a gyűlölködés mindazon jelenségeit, amelyek az elmúlt napokban a Szlovák és a Magyar Köztársaság területén megest ek." A szlovák fél meglepetésén a magyar Külügy is meglepődött: Polgár Viktor szóvivő hangsúlyozta, hogy a tegnap átadott szóbeli jegyzék kifejezetten elismeri azokat a lépéseket, amelyeket a hét végén a pozsonyi kormány, Robert Fico miniszterelnök, illetv e a szlovák hatóságok tettek. Munkába állt a nagykövet is A sorozatos szlovákiai magyarellenes esetek miat t tegnapra a Külügyminisztériumba kérették a budapesti szlovák ügyvivőt, Peter Hatiart, de végül szabadságát megszakítva megjelent Juraj Migas nagykövet is. Az átadott szóbeli jegyzékben a magyar fél aggodalmának adott hangot, hogy az utóbbi időben olyan k edvezőtlen folyamatokat tapasztalt Szlovákiában, amelyeket "nem tud nem összefüggésbe hozni azzal, hogy idegengyűlölő és kisebbségellenes nézeteket hirdető erők is bekerültek az országot vezető kormánykoalíció tagjai közé". Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Pár t (SNS) vezetője ugyanis az elmúlt hetekben "szinte rutinszerűen" tett magyarellenes kijelentéseket, és ezeket – bár Budapest több alkalommal kérte – nem követte legfelső szintű kormányzati elhatárolódás. Az SNS elnöke korábban arról beszélt, hogy irigyli a cseheket, mert elűzték az országukból a németeket, és így nincs olyan problémájuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal. Slota azt is felvetette, hogy be kellene tiltani a Magyar Koalíció Pártját, mert Szlovákiát szövetségi állammá alakítaná, és átért ékelné a trianoni szerződést, valamint a Benesdekrétumokat. Pozsony akkor még nem határolódott el Slota kijelentéseitől, a szlovák kormány pedig azon az állásponton volt, hogy aki bírálni akarja az új kabinetet, talál ürügyet akkor is, ha nincs. Az akkor frissen beiktatott Robert Fico kormányfő kijelentette, hogy nem felelhet Note verbale A szóbeli jegyzéknek sokáig az volt a szerepe, amit a neve mutat: a diplomatát behívták („bekérették”) a külügyminisztériumba, szóban elmondták neki azt, amit közölni akartak vele. Majd átnyújtották neki a szóbeli jegyzéket, voltaképpen az elhangzottak rövid írásos összefoglalóját. Az emlékeztető feljegyzés mindig harmadik személyben fogalmaz, és eredetileg aláírás sem szerepel rajta.
