Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-29
18 kézzelfogható veszélyének kellene fennállnia , ám Halmai úgy véli, a határozat nem lehet akadálya annak, hogy konkrét ügyekben legalább az eljárást megindítsák. Az egyes esetek vizsgálata során egyebek mellett tisztázni lehetne, hogy a kisebbségeket sértő vagy becsmérlő bekiabálások, vagy például a szlovákellenes felira tok milyen összefüggésben hangzanak el, illetve jelennek meg - hangsúlyozta Halmai. Enélkül sohasem derülhet ugyanis ki, hogy az AB által meghatározott következmény, a gyűlöletre uszítás megvalósulte. Az alkotmányjogász szerint nem közömbös az sem, hogy m ilyen az adott társadalmi környezet; nyilván más hatása lehet egy tudományos fórumon elhangzott hozzászólásnak, s más egy durva kiszólásnak a futballpályán. Halmai ugyanakkor utalt arra, hogy adott esetben legalább garázdaság miatt fel lehetne lépni, mert ahhoz elegendő, ha valakinek a megnyilvánulásai másokban riadalmat vagy megbotránkozást keltenek. Igaz - tette hozzá , hogy ez a rasszizmus és idegengyűlölet problémájának szőnyeg alá seprését jelentené, de legalább történne valami. Rendőrségi források szerint a labda nem náluk van, mert több esetben kísérletet tettek a nyomozás elrendelésére, ám az ügyészség - az AB határozataira hivatkozással - minden esetben azt állapította meg, hogy a szurkolók fellépése egyik esetben sem minősült gyűlöletre uszítóna k, s a vizsgált esetek más bűncselekmény megállapítására sem bizonyultak alkalmasnak. vissza A román dolgozók már beléptek az unióba − Sok milliárd eurót visznek haza külföldről a "stranierik" Népszabadság • Tibori Szabó Zol tán • 2006. augusztus 29. Románia még csak készül az uniós csatlakozásra, de négymillió romániai munkás már ma is az EUban dolgozik, ami egyes szakmákban munkaerőhiányhoz vezet az anyaországban. Június végén a romániai munkanélküliségi ráta 5,3 száza lékra csökkent, míg tavaly decemberben még 5,9 százalék volt. Júniusban az alkalmazottak száma 8200zal volt nagyobb a májusinál, és valamennyivel meghaladta a 4,6 milliót. Ennyi munkavállaló azonban nem képes eltartani a mintegy 21 millió román állampolgá rt. A román munkavállalók jelentős része külföldön dolgozik. Hogy pontosan hányan, azt senki nem képes Bukarestben megmondani, de a munkaerőmigrációját figyelemmel követő nemzetközi szervezetek ezt a számot 22,2 millióra teszik. Ha azonban az egyes nyugati o rszágokban hivatalosan vagy feketén dolgozó románok becsült számát összeadjuk, az eredmény a négymilliót is meghaladja. (Olaszországban 800900, Spanyolországban 600700 ezer, Görögországban 700 ezer, Németországban 400 ezer, Ausztriában 200 ezer, Izraelbe n 300400 ezer, Franciaországban 200300 ezer, NagyBritanniában 300 ezer, Írországban 200 ezer) Azt, hogy a hazai munkavállalókkal szinte megegyező számú román állampolgár dolgozik külföldön, két tény is alátámasztja. Elsőként az, hogy az általuk hazautalt összeg tavaly 3,6 milliárd euróra rúgott, szemben az előző évi 2,8 milliárddal. A nyaranta haza látogató "stranierik" (ahogy manapság a vendégmunkásokat Romániában olasz szóval nevezik) tavaly 8,9 milliárd eurót váltottak be lejre, hogy abból a család szükségleteit fedezzék, és készülő lakásaikat, üdülőiket tovább építsék. A másik tény pedig az, ho gy a Romániába érkező külföldi befektetők már alig találnak szakképzett munkaerőt. A munkaerőhiánynak jó hatása van az itthon maradottak béreire, amelyek szinte folyamatosan növekszenek. A hazai fizetség persze még messze nem éri el a nyugati szintet, de a zt a havi 2500 eurós összeget, amelyet például brit cégek ajánlanak román mérnököknek, hogy kuvaiti és szaúdarábiai cégeikhez elszegődjenek, jól képzett szakemberek esetében már megközelíthetik. A romániai munkanélküliség nem egyenletes. Temes megyében, az ország egyik legfejlettebb, legtöbb nyugati befektetőt vonzó régiójában mindössze 2,2 százalékos, miközben a székelyföldi Hargita megyében kilenc, a moldvai Vaslui megyében pedig a tíz százalékot is elérte. Ezekbe a térségekbe igen kevés külföldi tőke érkezett. Miközben a Székelyföldnek például jelentős a gazdasági és nyersanyagpotenciálja, Hargita és Kovászna megyét a magyarországi befektetők sem rohanták meg. Kovásznában a külföldi befektetések egy lakosra jutó összege tavaly egy euró volt, miközben az országos átlag 180190 euró volt lakosonként.
