Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-23
20 Hiller István oktatási és kulturális miniszter, illetve Manherz Károly oktatási szakállamtitkár nevében Hargitai Gábor minis ztériumi főosztályvezető köszöntötte a résztvevőket. Görömbei András akadémikus, a kongresszus elnöke a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az Európai Uniótól és a globalizációtól a magyarság is új kihívásokat kapott. A professzor sze rint ezért fontos elmélyíteni a nemzeti önismeretet és megerősíteni a nemzet tudatát. vissza Világtalálkozó Bocskai jegyében Magyar Nemzet 2006. augusztus 23. Szerző: Dombi Margit A nagytemplomi záró istentisztelettel t egnap befejeződött a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozója Debrecenben. A Bocskaiszabadságharc és a fejedelem emlékezete jegyében megtartott világtalálkozó célja a vallásszabadság, az emberi méltóság és a magyar reformátusság összetartozásának hirdetés e volt. A záró istentiszteleten igét hirdető Bölcskei Gusztáv zsinati elnök, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke emlékeztetett a világtalálkozó jelmondatául választott 90. zsoltár 17. versére, ami a „Kezeink munkáját tedd maradandóvá” fohásszal k ezdődik. Majd számba vette a munkát, amit a világtalálkozónak el kellett végezni, és az okokat, amiért a magyar reformátusságnak találkoznia kellett, és találkozni kell a továbbiakban is. Fájdalommal említette az okok között, hogy a közelmúltban látogatást tett nála egy olyan magyarországi miniszter, aki megkérdezte, vane egyáltalán a reformátusoknak kapcsolata a határon túli magyarokkal. E miniszter nem tudott a történelem nehéz évtizedeiben soha meg nem szakadt kapcsolatokról, nem tudott a 2004. december 5i népszavazás előtt Magyarországra látogató ötszáz határon túli lelkészről, akik az advent alatt itt prédikáltak, de nem tudott arról az ötszázról sem, akik azt követően és azóta is minden húsvét és pünkösd között határon túli magyar településeken hirde tnek igét. De nem tudott a nagyenyedi kollégium nyolcszáz segítségre szoruló magyar diákjáról, és sok olyan feladatról, amit a Szülőföld program lenne hivatott megvalósítani. Az eseményen részt vevő Szili Katalin házelnök levélben fordul Hiller István okta tási és kulturális miniszterhez annak érdekében, hogy a kismarjai református templomban feltárt Bocskaikripta nemzeti kegyeleti emlékhely legyen. vissza Verespatak Magyarországon - A száznyolcvanöt méter magas ciántó ter ve minden romániai engedélyeztetési eljáráson átsiklott Magyar Nemzet 2006. augusztus 23. Szerző: Vay Márton 1 A közbeszédben pár éve mint valami fantasztikus rémítő betegség kering a Verespatak helyére tervezett gigantikus aranybánya terve. Amíg mi hitetlenkedtünk, reménykedtünk, addig a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) a heroinnal lefül elt munkatársakkal cégvezetésében keményen dolgozott – romániai és magyar politikusokon, hatástanulmányon. Dióhéjban a tervekről: két falu, Verespatak és Szarvaspatak helyére egy 185 méter magas gáttal (nem elírás) ciános zagytározót terveznek építeni, neg yvenszer nagyobbat, mint ami a 2000es tiszai ciánszennyezést okozta. Erre azért van szükség, mert a környékbeli hegyekből napi húsz tonna dinamittal akarják cirka tíz év alatt kitermelni azt az aranyat, ami a helyieknek már a rómaiak óta szerény, de folya matos megélhetést biztosít. A falubelieket maffiamódszerekkel bírják rá házaik eladására, megvették és felszámolták a vezetékesvízhálózatot, kivásárolták a faluból az orvost: do their best, ahogy az angol mondja. Az RMGC szerint a két falu egyetlen, ám cs odás lehetősége a fejlődésre, ha a 185 méter ciános zagy alá temetik: a gigantikus tó turistalátványosság lesz, és ha a munkát befejezték, mindent összesöpörtek, a lefedett ciántó tetején teniszpályákat, lakóparkokat építhetnek majd. Amikor a cég képviselő je erről beszél Kocsis Tibor Új Eldorádó című filmjében, maga is majdnem elvigyorodik. Amikor a gát átszakad, a méreg az alvízi városokon keresztül lezúdul a Körösbe, onnan a Tiszán keresztül Magyarországra, majd tovább a Dunába. A nagybányai gát átszakadá sánál a negyvenedennyi cián a Dunában visszatért Románia területére, ugyanúgy riadóztatták a katasztrófavédelmet, mint a többi országban (hiába cinikuskodtak egyes politikusaik, hogy csak megfáztak a magyar halak). A veszély KözépEurópában csak a csernobi li atomerőmű pusztításához mérhető. 1 A szerző a Védegylet munkatársa
