Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-22
20 el egymástól politikai és fizikai korlátokkal a kü lönböző magyar közösségek tagjait. Éppen ezért e vonatkozásban ma a magyar kormány első számú feladata a mentális határok lebontása. Ha tudomásul vesszük és el tudjuk hinni, hogy az új helyzetben minden lehetőségünk megvan az együttműködések sorának kiépít ésére, ahhoz új intézményekre, új struktúrákra van szükség. - Milyenekre? - Az előző tizenhat évben ezekkel a kérdésekkel a Határon Túli magyarok Hivatala foglalkozott. Mintegy kis kormány a kormányon belül. Az új helyzetben célszerű, ha a kihívásokra a dandó válaszokat szakmapolitikai kérdésekként kezeljük. Éppen ezért az oktatásnak az oktatáshoz, a kultúrának a kultúrához, a tudománynak a tudományhoz kell kerülnie, a fejlesztésnek pedig a második nemzeti fejlesztési terv részeként fejlesztéspolitikaként kell megjelennie. Ez azt jelenti, hogy a szomszédos országokban élő magyar közösségekkel kapcsolatos feladatok, illetve ezek elvipolitikai irányítása a Miniszterelnöki Hivatalon belülre kerül az úgynevezett kül- és nemzetpolitikai államtitkárságra. A tén yleges feladatok az oktatás területén például az Oktatási Minisztériumba kerülnek, és így tovább. - Hogyan alakul át a támogatási rendszer? - A kisebbségpolitika két pilléren áll. Az eddigi támogatások egy világos, áttekinthető intézménybe kerülnek, a f orrások nagyságrendje nem csökken, levezénylése viszont átláthatóbb, követhetőbb, világosabb lesz. Tehát a támogatáspolitika az egyik pillér és a fejlesztéspolitika a másik. A támogatáspolitika, amely értelmezésünkben az identitás megőrzését szolgáló intéz mények normatív támogatását jelenti, úgy fog működni, hogy a Szülőföld Alap háromszintű intézményként tevékenykedik. A legfelsőbb szint a politikai, ahol a magyar kormány a szomszédos országok legitim politikai vezetőivel egyeztet a célok kapcsán. Miután a politikai szint egyezségre jut a célokat illetően, a következő szint, nevezzük szakmainak, e célokat minőségi kritériumok mentén rendezi. Íly módon az összeférhetetlenségi kritérium bevezetésével megszűnik a kvázi pártfinanszírozás. A harmadik szint polit ikailag ugyancsak semleges mechanizmus, amely levezényli az adott területre a rendelkezésre álló forrásokat. A jövőben egy átmeneti időszak után világosan megfogalmazzuk, mit finanszírozunk Magyarországról, például a szomszédos országok magyar felsőoktatás i intézményrendszerében, és mi az, amire - ha egy adott határon túli közösség ezen túl igényt tart - önerőből kell megoldania. Ennek során tehát ki kell alakítani a nemzeti jelentőségű intézményeket, melyek létrehozásában és működtetésében a továbbiakban e lőre tervezhető, kiszámítható módon fog részt vállalni a magyar állam illetve az adott közösség. - Melyek ezek az intézmények? - Például a Sapientia Egyetem, a Sellye János Egyetem, a Beregszászi főiskola, várhatóan az Ungvári Egyetem magyar kara, ilyen nemzeti jelentőségű intézménynek tekintjük a szórvány kollégiumok építését. És természetesen tovább futnak a pedagógus és diákkedvezmények, a szakkönyv támogatás, az oktatásinevelési támogatás. A támogatáspolitikán belül ugyanakkor az oktatás, a kultúra, az informatika területén pályázati úton finanszírozandó konkrét programok ugyanúgy lesznek, mint eddig. A fejlesztési stratégia közös térségfejlesztést, közös intézményfejlesztést, infrastruktúra- és gazdaságélénkítő programokat jelenít meg, illetve fog f olytatni. Amíg az előző időszakban körülbelül évente mintegy 16 milliárd forint elosztása történt a környező országok magyarsága számára, a kisebbségpolitika fejlesztési stratégiával történő kiegészítése azt jelenti, hogy például csak az internetprogram ke retében 100 milliárd forint áll rendelkezésre az utóbb említett programok vonatkozásában. Ennek első üteme feltehetőleg tartalmazni fogja azokat az infrastuktúrális fejlesztéseket, amelyek az EU belső határainak az átjárhatóságát teszik lehetővé. Tucatszám ra vannak ugyanis olyan vasúti és közúti helyek, amelyek az északdéli integrációt néhány száz méter esetleg néhány kilométer megépítésével rendkívüli módon felgyorsíthatják. Amennyiben a magyar kormány az elkészült megvalósíthatósági terveket a közeljövőb en megindítja, a nyolc és fél évtizeden keresztül elvágott területek, régiók, térségek lakói óriási lehetőségeket kapnak a legkülönbözőbb típusú együttműködések realizálására. Ősszel magyarromán közös kormányülés lesz, amelynek egyik témája bizonyosan Rom ánia Európai Uniós csatlakozásával kialakult új helyzet pragmatikus vonatkozásai lesznek. - Mi lesz a MÁÉRT sorsa?
