Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-22
21 - A MÁÉRT a magyarmagyar kapcsolat intézményeként jött létre, ám egyre kevésbé töltötte be a maga által kitűzött célt. Ennek két oka volt: az egyik, hogy a problémák nagyságrendileg és térségenként rendkívül eltérőek. Más helyzetben van például az erdélyi magyarság, illetve Romániában az RMDSZ, amely évek óta minisztereket és államtitkárokat ad a kormányba, és hasonló volt a helyzet Szlováki ában is. Egészen más viszont például a néhány ezres szlovéniai magyar közösség helyzete és természetesen rendkívül eltérőek a kárpátaljai magyarság és a délszláv háború után a Vajdaságban élő magyarok problémái is. És mások az egyes térségek lehetőségei is . A magyar kormánynak is ehhez kellett volna alkalmazkodni. Az elmondottak fényében így teljesen érthető, ha a kormány ezen intézményrendszer helyett mást keres. Ha nem a sérelmi politizálás jegyében gondolkodunk, ha nem a mindent elárasztó panaszkultúra j egyében kívánunk tevékenykedni, akkor nyilvánvaló, hogy egész más típusú együttműködést lehet kezdeményezni és végigvinni az EU más tagállamaiban élő magyar közösségekkel és megint egészen más a feladat a Vajdaság vagy Kárpátalja vonatkozásában. - Nem vo lt belpolitikai oka a MÁÉRT háttérbe szorulásának? - Fel kellett ismerni, hogy sem a szomszédos országokban élő magyaroknak, sem a magyarországi lakosságnak nem szolgál előnyére, ha magyar belpolitikai viszonyokat exportáljuk a különböző magyar közösségek életébe. de az se helyes, ha a szomszédos országokban létező magyar közösségek különböző problémáit és politikai, stratégiai elképzeléseit a magyar pártok eszközként használják politikai játszmáikban. Egy demokráciában, ahol világos feladata van a kormány nak, a parlamentnek, a pártoknak és az igazságszolgáltatásnak, nem lehet összekeverni a szerepeket. Mára megformálódni látszik, hogy a köztársasági elnök úr a szomszédos országokban élő magyar értelmiség képviselőivel kívánja elsősorban tartani a kapcsolat ot. A parlamentben a szomszédos országok magyar parlamenti képviselői cserélhetik ki elképzeléseiket. A kormánynak pedig az a feladata, hogy az egyes térségek vonatkozásában világosan levezényelje azokat a folyamatokat, melyek egy támogatás- és fejlesztésp olitika jegyében mintegy hálózatba rendezik és támogatják azokat az innovációs kulturális, tudományos pontokat, amelyek a magyarországi támogatás nélkül sokkal lassabban fejlődnének. A magyar kormány feladata egy olyan fejlesztéspolitika a kialakítása, ame ly él a lehetőségekkel. Az Európai Unión belülre kerülve történelmi kötelessége minden magyar kormánynak e fejlesztéspoitika megteremtése. - A szomszédos országok EUfelvétele után nem fenyeget egy olyan visszarendeződés, melynek Szlovákiában lehettünk t anui? - Látszólag fennáll a veszély, hogy a frissen EUba került szomszédos államokban a magyar politikai pártok háttérbe szorulnak. Ennek ellenére úgy vélem: abból, ami Szlovákiában történik, vagyis hogy a magyar koalíció pártja nem kormánytényező, hanem ellenzékben van, még nem kell messzemenő következtetéseket levonni. Négyévenként választások vannak, és hamarosan rá fog jönni minden többség és kisebbség, hogy uniós állampolgárként jól felfogott érdeke mindenkinek - függetlenül attól, hogy román, magyar , szlovák, szlovén - hogy csakis az együttműködések rendszerével lesz képes javítani életszínvonalát, életkörülményeit. - Az együttélés nem csak együttműködést jelent... - Az együttműködés mellett természetesen verseny is lesz. A magyar kormánynak szem előtt kell tartania, hogy egy határok nélküli világban nagyon komoly kihívást fog jelenteni azoknak a - történelmileg kialakult - regionális központoknak már ma is látható tőkevonzó képessége, melyek határaink túloldalán helyezkednek el. A térségben a szeg énységet, a munkanélküliséget ugyanakkor csakis olyan politikák lesznek képesek felszámolni, melyek nem a nacionalizmust kínálják reggelire, ebédre és vacsorára a többségnek, hanem élnek a lehetőségekkel. Ha közösen fejlesztik intézményeiket, ezek a térség ek képesek felhasználni azokat az EUs forrásokat, melyek többszörösen meghaladják a második világháború utáni Marshallterv egyes országokra számított nagyságrendjét. Jugoszlávia szétesése intő példa minden KözépKeleteurópában élő nacionalista számára. Míg 1990 előtt sok jugoszláv állampolgár német márkában kapta a fizetését, Németországban vállalt munkát és európai útlevele volt, ma a folyószámláján már nincs európai uniós fizetőeszköz, nincs útlevele és az életszínvonala alacsonyabb, mint 1999 előtt vo lt. Az emberi veszteségekről nem is beszélve. Így vélekednek a pártok az új irányvonalról a határon innen és a határon túl RMDSZ: a HTMH lényeges szerepet játszik
