Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-22
19 történő hátrányos megkülönböztetésnek. Legfőképp a szerbiai belügygyel és az igazságszolgáltatással vannak komoly gondok. Több esetről van tudomásunk, amikor a rend őrség lealázóan, sőt fenyegetően viszonyult a számbeli kisebbségek tagjaihoz, akik feljelentést mertek tenni az őket ért támadás miatt. Az igazságszolgáltatásban olyan mértékben elterjedt a korrupció és az intolerancia a kisebbségekkel szemben, hogy nevets égesen enyhe ítéleteket rónak ki a támadókra, kinevetik a sértetteket a tárgyalásokon, de figyelemmel kísérünk például egy olyan esetet is, amelyben az eljárás során a valódi sértettből vádlottat kreáltak. Csak összehasonlításképpen említeném, hogy az öt t emerini magyar fiút, akik megvertek egy szerb férfit, összesen hatvanegy év börtönbüntetésre ítélték, nagyon gyors lefolyású eljárási/tárgyalási folyamattal, ezzel szemben az újvidéki magyar fiatalt brutálisan bántalmazó hat szerb férfit tizenhárom év és t íz hónap szabadságvesztésre ítélték elsőfokon. Folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy a türelmetlenség és a sovinizmus visszaszorítása egy társadalomban hosszabb folyamat, viszont a rendőrség és az igazságszolgáltatás drasztikus átszervezése csupán állami akarat kérdése. Ez az akarat egyelőre nem létezik Szerbiában. – Az Emberi Jogi Központ honlapján dokumentálva vannak a délvidéki magyarokat ért friss atrocitások, jogsértések. Mennyiben ismertek ezek az esetek szerbiai, a magyarországi vagy éppenséggel a vajdasá gi magyar közvélemény előtt? – Tevékenységünk jelentős részét képezik a dokumentálások, a sértettek felkeresése, jelentések írása, különböző akciók szervezése és az aktív médiajelenlét. A dokumentumok jelentős részét a médiában megjelent beszámolókból állí tjuk össze, de olyan esetekről is beszámolunk honlapunkon, amelyekről a közvélemény még nem informálódhatott más forrásból. Sajnálatos, hogy a dokumentált esetek csak egy részét képezik a valóban megtörtént incidensek számának. Ez többek között azért van í gy, mert újabban az emberek már nem is látják értelmét annak, hogy informálják a közvéleményt. Sajnos jogosan feltételezik azt, hogy úgysem történik semmi érdemleges ügyükben. Az esetek nagy része ismert a délvidéki magyar közvélemény előtt, a kirívóbb ese tekről pedig beszámol az anyaországi média is. Ami a szerb közvéleményt illeti, elképesztő méretű hallgatást, félreinformálást vagy éppen türelmetlenséget tapasztalunk. Csak egy példa: amikor a temerini magyar fiúk megverték a szerb férfit, a szerb radikál is erők és egyes napilapok felröppentették azt a valótlan hírt, hogy a sértett elhalálozott. Ennek következtében Újvidéken néhány ezer, szélsőséges nézeteket valló szerb összesereglett azzal a szándékkal, hogy a „gyilkosságért” vérfürdőt rendeznek Temerinb en. Ezt szerencsére idejében megakadályozta a rendőrség. – Elsősorban kinek a hibája az, hogy a délvidéki magyar pártok nem tudnak megegyezni egy közös, Belgrádban és nemzetközi szinten egyaránt közösen képviselhető autonómiakoncepcióban? – A Civil Mozgalo m elnevezésű formációnak volt egy kezdeményezése az év elején, amellyel azt szerették volna elérni, hogy a négy délvidéki magyar párt szakértői üljenek le egymással, és dolgozzanak ki egy közös autonómiakoncepciót, amelyet aztán közösen képviselhettek voln a Belgrád, Budapest és a nemzetközi fórumok előtt. Ez a kezdeményezés azonban nem járt sikerrel, és ez a mozgalom vezetői szerint egyértelműen a pártok felelősségén múlott. vissza Az integráció új nemzetpolitikát tett szü kségessé - Törzsök Erika a MEH főtanácsadója a kormányzat támogatási elképzeléseiről és a visszarendeződés veszélyeiről Népszava 2006. augusztus 22. A magyar politikai kultúra mintha irtózna a pragmatizmustól a közös felelősség vállalástól, holott 2004. május elsejétől kezdődően - az európai integráció eredményeképpen - a magyarság nagy többsége ugyanazon gazdasági és politikai keretek közé került. A helyzetnek ez az alapvető megváltozása tette szükségessé az új nemzetpolitikát - mondta a Népszavának nyil atkozva Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikai főtanácsadója. - Hogy jellemezné az eddigi magyar nemzetpolitikát? - Az elmúlt tizenhat évben a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatosan kialakult egy diskurzus, egy sajáto s szóhasználat, olyan hívószavakkal, mint Trianon, ősi szálláshelyek, élettér és mint a megakadt lemezjátszó, ismétlődött mindez, egy sérelmi politizálás jegyében ecsetelve a kisebbségek helyzetét. - Ám a helyzet közben megváltozott... - Alapvetően megv áltozott, de a diskurzus megmaradt. Magyarországon kívül az Európai Unió tagja lett Szlovákia, Szlovénia és néhány hónapon belül tag lesz Románia is. Ily módon a bennünket körülvevő világ már nem választja
