Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-22
18 Három per folytatódott tegnap a hágai törvényszék előtt. Mindháromban szerbeket vonnak felelősségre a Boszniában ( Srebrenica), Koszovóban és Horvátországban elkövetett bűncselekményekért. A srebrenicai és zepai vérontás ügyében hét boszniai szerb tiszt (katona és rendőr) áll bírái előtt az 1995ben elkövetett bűncselekményekért. Peter McCloskey ügyész – mint bevezető beszédében mondta – be fogja bizonyítani, hogy a srebrenicai vérengzés tervszerű etnikai tisztogatás része volt. A népirtás tervét pedig a boszniai szerb vezetés – Radovan Karadzsics és Ratko Mladics – számlájára írta. Ám a főbűnösök még mindig szabadon va nnak. Carla del Ponte főügyész beszédében botrányosnak nevezte, hogy Mladicsékat még mindig nem tartóztatták le, s azzal vádolta meg a szerb kormányt, hogy noha lehetősége lenne rá, nem szolgáltatja ki Ratko Mladicsot és Zdravko Tolimirt. Kijelentette azon ban, hogy Mladics, Tolimir és Karadzsics nem kerüli el a felelősségre vonást. Tegnap folytatódott a hat volt szerbiai és jugoszláv tisztségviselő (Milan Milutinovics volt szerb elnök és társai), valamint Milan Martics volt horvátországi szerb vezető pere. Az előbbiek a Koszovóban, az utóbbi a knini Krajinában, NyugatBoszniában és Zágrábban elkövetett bűncselekményekért felel. vissza Uniós fellépést vár Bugár - Fico kormánya olcsó gesztusokkal oldaná a feszültséget Magyar Nemzet 2006. augusztus 22. Az Európai Ügyek Bizottsága előtt tett beszámolót Szlovákia kisebbségekkel kapcsolatos aktuális belpolitikai fejleményeiről tegnap Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. A politikus kijelentette: meg kell várniuk a kormányprogram fellengzős általánosságain túlmutató, konkrét intézkedéseket, hogy azokra érdemben reagálhassanak. Ennek kapcsán tiltakozott az ellen, hogy a pozsonyi kormány elvett a kisebbségek kulturálisoktatási támogatásokból, majd külön kitért arra az eljárásra, amelyet az MKP a Ján Slotaféle Nemzeti Párt ellen indított szélsőséges kijelentései miatt. Az országban tapasztalható magyarellenes indulatokról elmondta: a szlovák kormány határozott állásfoglalásának hiánya, hallgatólagos egyetértése is g erjeszti az indulatokat. Az ilyen esetek keltette felzúdulást a kabinet olcsó gesztusokkal próbálja meg eloszlatni, legyen szó akár a magyar, akár a roma kisebbséget ért támadásokról. Bugár Béla hangsúlyozta, egy hivatalos unió állásfoglalás segíthetne a f eszültség oldásán. Eörsi Mátyás bizottsági elnök ezzel összhangban az Európai Parlamentben felállított megfigyelő testület létrejöttét szorgalmazta, amely nemcsak magyar – szlovák, hanem összeurópai viszonylatban szűrné ki a kisebbségellenes megnyilvánulások at, majd hozzátette: a szlovák EUintegráció és Szlovákia mint demokrácia megítélése szempontjából is fontos, hogy minél felsőbb szinten oszlassák el a helyi magyarság helyzetével kapcsolatos aggályokat. A politikus kijelentette, a magyar pártok között tel jes a konszenzus ebben a kérdésben. vissza Diszkrimináció Szerbiában - A délvidéki emberi jogi aktivisták nem osztják Göncz Kinga optimizmusát Magyar Nemzet 2006. augusztus 22. Szerző: Pataky István Szerbiában a magyar közösség tagjait érintő diszkrimináció az élet számos területén megnyilvánul – hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva a délvidéki Emberi Jogi Központ koordinátora. Kiss Rudolf szerint gondok vannak az oktatásban, a többnyelvűség megvalósulásánál, de az etnikai arányoknak megfelelő foglalkoztatottság elve sem működik a gyakorlatban. Az emberi jogi aktivista azt is elmondta, hogy a múlt hónapban is megvertek négy magyar fiatalt, s tudomása szerint a tetteseket nem fogták el. Ön levélben bírálta Göncz Kinga külüg yminisztert, amiért belgrádi tárgyalásain méltányolta a magyarverések számának csökkenését. Mi a valós helyzet az atrocitások ügyében? – A magyar külügyminiszterhez intézett levelünkben határozottan állást foglaltunk: Szerbiában az emberi és kisebbségi jog ok területén egyáltalán nem történtek érdemleges előrelépések. Ahhoz, hogy egy számbeli kisebbség jogai sérüljenek, nem feltétlenül kell hétről hétre fizikai bántalmazásokról tudomást szereznünk, hiszen a negatív diszkrimináció az élet számos más területén megnyilvánul. Gondok vannak az oktatásban, a többnyelvűség megvalósulásánál, de az etnikai arányoknak megfelelő foglalkoztatottság elve sem működik a gyakorlatban. Visszatérve a konkrét kérdésre, elmondhatom, hogy a múlt hónapban is megvertek négy magyar fiatalt, és tudomásunk szerint a tetteseket nem fogták el. Ez az eset is egy lett a sok közül, és egy hónap távlatából már tiszta lelkiismerettel nyilatkozhatnak befolyásos közéleti személyiségek arról, hogy minden a legnagyobb rendben van. Véleményünk sze rint a probléma az, hogy a szerb állam és az állami szervek teret engednek a nemzeti alapon
