Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-22
12 Az Erdélyi Ér chegységből Ausztráliába elszármazott George Bucea idei romániai vakációja alatt véletlenül csöppent bele a Verespatakról szóló közvitasorozatba. "Ezer olyan kérdést tettem fel, amelyre máig nem kaptam választ. A Verespatakhoz közeli Nagylupsán és Muskán a z embereket megfélemlítették, oda soha egy hivatalosság sem látogatott el. Szerintem minden jóérzésű embernek elleneznie kell ezt a tervet. Ausztráliában biztos, de gondolom Kanadában sem folyik már sehol ciános aranykitermelés" - fejtette ki véleményét Ge orge Bucea, aki ezután nem kíván részt venni több közvitán. Azokat, akik hasonló véleményüket hangosan, mikrofonállvány előtt is megfogalmazták keményen letorkolták a Verespatakról, illetve környékéről autóbuszokkal Bukarestbe szállított helybeliek, akik vehemensen igyekeztek megértetni a hallgatósággal: Verespatak számára életfontosságú az RMGC beruházása. "Szerettem volna magukat meghívni Verespatakra, de amit ott látnak, az lehangoló. Munkahelyeket, normális életet akarunk" - mondta a verespataki Marin ela Clejan, aki a közvita folyamán többször is vehemensen hangoztatta saját és több száz sorstársa álláspontját. Az összeszólalkozókat többször is csak kevés választotta el attól, hogy egymásnak rontsanak. Az egyik, magát forradalmárnak nevező férfi azzal váltotta ki a terem mintegy felének haragját, hogy azt kérdezte: mit keresnek ma Bukarestben a bányászok. Korod i Attila, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára, bár most vett részt először a közvitán, nem tartja meglepőnek annak hangnemét. Annál is inkább, mivel - mint hangsúlyozta - sok, a vállalat által még megválaszolatlanul hagyott kérd és vár tisztázásra. "A vállalat részéről létezik például egy olyan álláspont, amelyben kifejtik, a jelenlegi romániai civilizációs helyzethez viszonyítva bőven elég az, ahogyan megválaszolták a fenntartható fejlődésre vonatkozó kérdéseket. Ez a minisztériu mban is fenntartásokat váltott ki" - nyilatkozta Korodi Attila. A projekt engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozóan döntés csupán a közel ötezer oldalas hatástanulmány, illetve a vállalat részéről írásban megválaszolt problémalista elemzését követőe n születik. Korodi szerint a kérdések megválaszolása akár egy évet is igénybe vehet. A projekt jövőjéről a kormány határoz, az összes minisztérium szakemberéből álló elemzőbizottság, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium álláspontjának figyelembevételéve l. A hatályos környezetvédelmi jogszabály értelmében ugyanis hasonló mértékű beruházás esetén a kormányt terheli a felelősség. vissza Forgatókönyv készül a székelyföldi autonómiáról - Interjú Antal Árpád Kovászna megyei R MDSZképviselővel az európai önrendelkezési modellekről Új Magyar Szó 2006. augusztus 22. Szerző: Cs. P. T Antal Árpád RMDSZes képviselő az európai önrendelkezési modelleket tanulmányozva nemrégiben Koszovót, Montenegrót, DélTirolt, Katalóniát és Basz kföldet látogatta meg. Lapunknak elmondta, a tapasztaltak alapján elkészíti a székelyföldi autonómia elérésének "forgatókönyvét". - A körútján tapasztaltak alapján a "jó módú" DélTirolt és Montenegrót nevezte a "jó autonómiamodell"nek a Székelyföld szám ára. Miért ez a jó modell? - DélTirol és Montenegró autonómiája kivívásának békés módja lehet elsősorban modellértékű. Vagyis Székelyföld ne olyan véres utat járjon be, mint Koszovó, ne olyan robbantásost, mint Baszkföld. Az autonómia a Székelyföldnek teljesen új perspektívákat nyi tna, olyan pozitív jövőképet biztosítana az itt élőknek, amely egyértelműen a jómódhoz vezetne. Javulna például a munkamorál, a jelenlegi elvándorlási folyamat megfordulhatna, és visszavándorlást tapasztalhatnánk. DélTirolból például elvándoroltak a ném etek a sokkal gazdagabb Németországba, miután pedig DélTirol megkapta az autonómiát, az elvándorlók visszatértek a tudásukkal, pénzükkel, kapcsolatrendszerükkel, és nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy szülőföldjük gazdasági szempontból is fejlődjön. - DélTirolt és Montenegrót az autonómia szempontjából kihalt, Baszkföldet és Koszovót aktív vulkánhoz hasonlította. Mi a különbség e térségek között?
