Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-19
18 sátortáborai, komoly konfliktus lehetőségét vetítve előre. A kormányalakítás végül parlamenti veszekedések, sőt verekedések között ment végbe, hihetetlenül sokat ártva a kijevi törvényhozás tekintél yének. - Sokszor hangzik el a kérdés - folytatta fejtegetését Vidrin , hogy miért nem írt ki új választásokat az államfő. A honatya szerint Juscsenko erről szóló televíziós beszédét már felvették, amikor az elnök megváltoztatta álláspontját, és elfogadt a korábbi ellenfele, Janukovics kormányfővé történő jelölését. Kijevben tartja magát az a vélemény, hogy Juscsenko nyomatékos külföldi javaslatra döntött így. A javaslat nem Keletről, hanem Nyugatról érkezett, arra figyelmeztetve az ukrán államfőt, hogy ko rábbi szövetségesei politikai iszapbirkózásától megcsömörlött választók még inkább elfordulhatnak tőle és a "narancssárga forradalom" erőitől. Ezek közül egyébként Timosenko blokkja piros szívvel ékesített fehér zászló alatt vonult "demokratikus ellenzékbe ", a szocialisták pedig málnaszínű lobogójukkal soroltak át az új kormányt így megalakítani képes koalíciós partnereikhez, a Régiók Pártjához és a kommunistákhoz. Vidrin óva intett attól, hogy Janukovics egykori és jelenlegi kormányfőt "Moszkva emberének " állítsák be. A politikus valóban korrekt kapcsolatokat tart fenn a Kremllel, amely - ellentétben az előző választásokkal - most kínosan ügyelt arra, hogy a befolyásolás látszatát is elkerülje. Janukovics ugyanakkor "gazdasági nacionalista", aki az Ukrajn ában felhalmozott tőke, no meg az azt kézben tartó jó néhány dollármilliárdos (!) számára kedvező feltételeket kíván teremteni országon belül és kívül. Utóbbi szempontból alapvetően a középeurópai szomszédok jöhetnek szóba (a Dunaferrt is ukránok privatiz álták), miután az ukrán uniós tagság - mint azt Brüsszel már korábban, nem túl tapintatosan közölte Kijevvel - leghamarabb két és fél évtized múlva kerülhet látótávolságba. Budapesti látogatásának fő célját Vidrin egyébként abban jelölte meg, hogy elő kí vánja mozdítani a két törvényhozás közötti kapcsolatok erősítését, parlamenti vegyes bizottságok életre hívását. Mint elmondta, régóta rokonszenvvel figyeli Magyarország sorsának alakulását, az ukrán válságból kivezető politikai kerekasztalt is az ő javasl atára, a rendszerváltás magyar tapasztalataira építve hívta életre Viktor Juscsenko. vissza Nincs jó deportálás Népszabadság • Konrád György • 2006. augusztus 19. Etnikai tisztogatás? Már a szó is utálatos. Akit elűzn ek, elhurcolnak, az piszok? Annak az eltüntetése kívánatos? A tisztogatás szó idézőjel nélküli átvétele a nemzetközi szóhasználatba jelzi az illetékesek kétértelmű viszonyát a tárgyhoz. Miért nem deportálás? Vagy netán rokonaim és iskolatársaim elszállít ása a gázkamrába ugyancsak etnikai tisztogatás volt? Mert az etnikai "tisztaság" érték? A másik, esetleg a szomszédos etnikum maga a szenny? A vegyes házasság nemi eltévelyedés? Az ember joga ahhoz a területhez, vidékhez, településhez, ahol él, ahol élt, ahol a felmenői éltek - elemi és alapvető jog. A térbeliség az emberi élet meghatározó kiterjedése. A tér lakva van a többiekkel, a tájjal, múltunkkal. Az emlék térhez kötött, a múltunk és annak a színhelye összefügg. A színhely elvétele - megfosztás a mú ltamtól. Az ember erőszakos elszakítása a lakóhelyétől részleges gyilkosság. A lényeg talán nem a ház, hanem az élet. Igaz, hogy az ember újrakezdő lény, de az is igaz, hogy a törékenyebbek nehezen élik túl a helyi létezésük lecsonkolását. Az ember egy a z ő láthatatlan gyökérszálaival. Jogunk a helyhez, ahol születtünk és ahol élünk, fundamentális és sérthetetlen. Emberek deportálása vagy fenyegetéssel való elűzése a lakóhelyükről nemzetközileg üldözendő bűn. Az embert csak úgy lehet áttelepíteni, ahogy a testét is meg lehet sebezni. Nem szabad, de lehet, ahogy a nemzetek és kontinensek történelme mutatja. Amikor elterjed a homogén nemzetállam ideája mint norma, amikor megtörténik állam és nemzet, állam és vallás, állam és etnikum azonosítása, akkor va lamelyik absztrakció - nemzet, vallás, osztály, ideológia - deportálások okozója lehet.
