Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-15
7 korábban koalíciórót kötött a kereszténydemokratákkal és a zöldekkel, de mivel nem sikerült többséget szerezniük, a koalíció összeomlott. vissza Megtisztu lás helyett iszapbirkózás? − Kinek állhat érdekében az előidézett és a továbbiakban minden bizonnyal fokozódó zűrzavar? Romániában néhány éve "bárki" hozzáférhet egykori titkosrendőrségi dossziéihoz, egy döntéshozatali joggal felruházott testület, a Se curitate Irattárát Vizsgáló Bizottság tagjai pedig "bárkinek" a dossziéit megtekinthetik, kivéve akiknek a dossziéit korábban "nemzetbiztonsági okokból" titkosították. Nemrégen azonban a Legfelsőbb Védelmi Tanács (mely az államelnökből, a hadügy, a belügy- és a külügyminiszterből, a titkosszolgálatok vezetőiből és egyéb nemzetbiztonságilag fontos intézmények vezetőiből áll) úgy döntött, hogy a román parlament két házának politikusai esetében a dossziék titkosítását fel kell oldani. A váratlan döntés az egé sz román politikai életet felforgatta. Sötét múlt, sötét jelen A lapok és a különféle társadalmi szervezetek egyszerre kezdték követelni az újságírók és a bírák átvilágítását is, a diákszervezetek az egyetemi rektorok és a dékánok dossziéinak átvizsgál ását szorgalmazó kérést juttattak el a bizottsághoz. Egyszerre mind enki mindenkiről mindent meg akar tudni. A feladat azonban messze meghaladta a néhány tagból álló, az átvilágítást társadalmi munkában végző bizottság erejét. A hatalmas – ráadásul az irattárat "őrző" titkosszolgálat munkatársai által az elmúlt tizenöt évb en módszeresen és akadálytalanul megkavart – anyag az amúgy is nehezen kiigazodó bizottságot a szó szoros értelmében maga alá temetheti, s ezzel az egész akciót nevetségességbe fullaszthatja. Vajon kinek állhat érdekében az előidézett és a továbbiakban m inden bizonnyal fokozódó zűrzavar? Mivel a feloldásra vonatkozó határozatot a Legfelső Védelmi Tanács hozta meg, amelynek élén Traian Basescu államelnök áll, nem alaptalan azt feltételezni, hogy az eseményeket ezúttal is a "nagy játékos" stratégiai megfo ntolásai mozgatják. Ha az elnöknek, aki a Legfelső Védelmi Tanács fejeként a Román Hírszerző Szolgálatot is irányította, tudomása van arról, hogy a román parlament két házának tagjai közt nagyon nagy arányban lennének az egykori titkosrendőrség munkatársai , a titkosítás feloldása magát a parlamentet tehetné működésképtelenné. Nemcsak a képviselők és a szenátorok sötét múltja, hanem még inkább sötét jelene miatt. Azok a képviselők és szenátorok ugyanis, akik a titkosrendőrség munkatársai voltak, beiktatásukk or, abban a hiszemben, hogy dossziéjuk nemzetbiztonsági okokból továbbra is titkosítva marad, nyilatkozatot írtak alá, melyben tagadták az együttműködést. Így aztán nyilatkozatuk hamissága immár súlyos büntetőjogi felelősséget is maga után vonhat. Tudjuk , hogy Basescu elnöknek kezdettől fogva az volt az álma, hogy előre hozott választásokat kikényszerítve, olyan elnöki pártot hozzon létre, melyre alapozva hatalma kizárólagossá tehető. Nos, úgy tűnik, hogy a korábbi próbálkozások kudarca után az elnök úgy vélte, a választások előrehozatalának kikényszerítésére ez az eszköz nagyon is hatékonynak bizonyulhat. Ha ez a feltételezés helyes, a dossziék titkosításának feloldása korántsem a román közélet és a politikai osztály erkölcseinek a tisztulását fogja ere dményezni, hanem újabb politikai manipulációk forrásává lehet. Hogy a parlamenti pártokban valóban hemzseghetnek a volt titkosszolgálati tisztek és besúgók, azt a román közvélemény kézzelfogható bizonyítékok híján is szerfelett valószínűnek tekinti. A Roma nia Mare képviselői és szenátorai nem is tagadják a kapcsolatot, egyenesen büszkék titkosszolgálati múltjukra és "nemzeti" szolgálataikra. Megfigyelők, megfigyeltek A többi párt vezetői természetesen tagadnak, Markó Béla pedig egyenesen üdvösnek tartja az "újabb" átvilágítást. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz eljuttatott 29 politikusi dossziéban állítólag Markóval együtt szereplő Verestóy Attila és Borbély László is a Szekuritaté áldozatainak és nem munkatársainak tekintik önmagukat. Úgy vé lik, dossziéikat korábban a róluk jelentők személye és nem az általuk írt jelentések miatt titkosították. A liberálisok is maguk követelik a párt vezető állásokban lévő tagjainak átvilágítását, a hét végén 167 vezető liberális nevét tartalmazó listát adtak át az illetékes bizottságnak. A lista Tariceanu miniszterelnök nevét is
