Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-15
8 tartalmazza, annak ellenére is, hogy rá és a államelnökre a titkosítás feloldása továbbra sem vonatkozik. Az ő dossziéikra a nemzetbiztonsági okokra való hivatkozás érvényes marad. A dossziék körüli politikai harc minden jel szerint továbbra sem a politikai légkör tisztulását, hanem a hatalom megtartását és kiterjesztését célozza. Ahhoz ugyanis, hogy valóságos megtisztulásról beszélhessünk, magának a titkosszolgálati munkának a megít élésében kéne radikális változásnak beállnia. Ilyesmiről azonban szó sincsen. Az erdélyi nagyvárosokban a Szekuritátéval való együttműködés ma is a "nemzeti" elkötelezettség jelének számít. Itt ugyanis a Szekuritáté a magyar nyelv és kultúra közéletből val ó visszaszorításának illetve a magyar értelmiség megfélemlítésének egyik leghatékonyabb eszköze volt. Magyar takargatni valók Addig, amíg a román közélet ezzel a múlttal is nyíltan le nem számol, a leleplezéseknek legfeljebb a magyar közösségen belül l ehet némi tisztító hatásuk. És ott is csak többékevésbé. Egyrészt azért, mert ilyen vagy olyan okokból a magyarok közül is rendkívül sokan vállalták a titkosrendőrséggel való együttműködést, s ha ezt valami módon sikerült is elhárítaniuk, takargatnivalója szinte minden közszereplőnek van. Másrészt mert, amint azt a Bizottság titkára, Ion Stan a sajtónak elmondta ‘89. után nem csak régebbi dossziék tűntek el, de újak is születtek. Természetesen visszamenőleges érvénnyel. És továbbra is politikai, nem egysze r úgynevezett "nemzetpolitikai" megfontolásokból. vissza Bíró Béla egyetemi tanár Kakukkfiókák a kisebbségi testületben 2006. augusztus 15. Sipos Péter Idén októberben immáron negyedszer alakulhatnak meg a kisebbségi önkormányzatok. Megválasztásukat és működésüket azonban számos anomália jellemzi, amelyek kiküszöbölésén várhatóan a 2005ös törvénymódosítás sem segít. Idén negyedik alkalommal rendeznek ki sebbségi önkormányzati választást. Jelentős változás, hogy míg eddig valamennyi magyar választásra jogosult leadhatja voksát, most csupán az adott kisebbség előre beregisztrált tagjai. Ez azonban szakértők szerint nem oldja meg a rendszer születése óta fen nálló anomáliákat. Létrejötte óta vitákra ad okot például a kisebbségi törvénynek az a rendelkezése, hogy a kisebbséghez tartozás egyetlen kritériuma az önbevallás. Az első ciklus tanulóéveit követően 1998tól kezdve rengeteg visszaélés történt azt kihaszn álva, hogy a törvény semmilyen egyéb feltételt nem határozott meg ezzel kapcsolatban, a kisebbségi szavazáson pedig minden magyar szavazópolgár voksolhatott. Sok településen így olyan pszeudoönkormányzatok jöttek létre, amelyet kizárólag „álkisebbségiek” alkottak, vagy legalábbis ők voltak többségben. Erre a problémára egyébként a 2005ben elfogadott törvénymódosítás némileg gyógyírt ad, hiszen a regisztrációba vétel következtében legalább az nem fordulhat már elő, hogy négy év múlva valaki egy másik kise bbség „színeiben” lesz képviselő. Vonzó az állami pénz A visszaélésekről statisztikát vezető Országos Szlovák Önkormányzat szerint 1998 és 2002 között képviselőik mintegy tíz százaléka valójában nem szlovák származású volt. Riba Etelka alelnök lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a szlovák „kakukkfiókák” motivációja elsősorban gyaníthatóan anyagi természetű. Habár egy kistelepülésen az ötfős testület számára juttatott évi 600800 ezer forint nem nagy összeg, vannak akiket már ez is ügyeskedésre sarkall. B uzál Attila, a Magyarországi Németek Országos Szövetségének jogásza szerint klasszikus eset, amikor egy borsodi településen azért alapítottak német kisebbségi önkormányzatot, hogy a helyi futballcsapatot azon keresztül támogassák. Sokszor a parlamentből kiszoruló erők is a kisebbségi önkormányzati választásokon látják a politkai életben való bennmaradás lehetőségét. Emlékezetes Lányi Zsolt volt kisgazda képviselő örmény színekben történő indulása a 2002es önkormányzati választásokon, de ugyanabban az évb en a MIÉP is alapított örmény szervezetet.
