Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-11
15 százalékkal a minisztériumok és a regionális közigazgatási szervek létszámát. Robert Fico ugyanakkor kijelentette, hogy továbbra is az euró 2009es bevezetése az egyik l egfontosabb cél, és minden más ígérettel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a megfelel ő körülmények bekövetkeztével megvizsgálják” teljesítésüket. Pozsonyban egyel ő re száz nap türelmet kértek, nem száznapos programot hirdettek. Fico pénzügyminisztere, Ján Pociatek pedig kijelentette: ha nem teljesül a céldátum, lemond. Ennek szellemében nál unk már legalább két pénzügyminiszternek kellett volna lemondania – Veres Jánosnak például többször is. Még jó, hogy Magyarországon soha semmilyen körülmények között nem érzi úgy politikus, hogy neki le kellene mondania. Nem vagyok biztos benne, hogy ennek a „populista” társaságnak lennee bátorsága hülyének nézni az Európai Unió Bizottságát Brüsszelben, és kétszer egymás után nyilvánvalóan hamis konvergencia programot benyújtani. Nem hiszem, hogy ez a „populista” alakulat addig próbál trükközni az autópály aépítés költségeinek elszámolásával, amíg maga az EU pénzügyi biztosa állítja le ő ket. És Pociateket látva nem hiszem, hogy jöv ő re Szlovákiában a tervezett több mint kétszeresére n ő majd a költségvetési hiány, úgy, hogy ő még a nyilvánvaló tények ellenére is azt mantrázza, hogy „tartani fogjuk a hiánycélt”. („Nem süllyedünk, nem süllyedünk” – valami ilyesmit hajtogattak az atlantisziak az Erik a Vikingben is, aztán mi lett a vége.) Fico száját soha nem hagyta el olyan mondat, hogy „Lassan mondom, hogy min denki megértse, nem lesz gázáremelés” – a világpiaci árak drágulása miatt egyébként 15 százalékkal már többet is kell fizetni a szlovák fogyasztóknak. Szóval a magyar politikai elitnek tehát csínján kellene bánni a populista jelz ő használatával, ha Ficóról beszélnek. Vagy lehet err ő l beszélni, csak akkor kimondatlanul is bevalljuk, hogy mi még nála is sokkal populistábbak vagyunk. A publicisztika rovatban megjelen ő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő ség álláspontját. A Hí rszerz ő fenntartja magának a kéziratok rövidítésének és szerkesztésének jogát.(Kósa András) vissza A cél kizárni a pártpolitikát a határon túli támogatásokból − "Magyar – Magyar Kormányzati Konzultáció nem lépne a Magyar Állan dó Értekezlet helyébe..." Az Illyés Közalapítvány pártpolitikai kuratóriumával ellentétben a Szülőföld Alapnál különböző, egymástól elválasztott szintek biztosítanák a határon túliaknak szánt támogatások politikamentességét – mondja a MEH határon túli ügyekért felelős szakállamtitkára. Gémesi Ferenc szerint a tervezett Magyar – Magyar Kormányzati Konzultáció nem lépne a Magyar Állandó Értekezlet helyébe, de ez nem jelenti azt, hogy megváltozott volna Gyurcsány Ferenc véleménye a Máértról. Gémesi Fer enc még nem árulja el, ki lesz a HTMH vezetője (fotó: Horváth Péter Gyula) – Többhetes, többfordulós konzultációk zárultak le a határon túli vezetők és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök között. Ha röviden kellene összefoglalnia, mit emelne ki az elért ere dmények közül? – Először is az egyetértést abban, hogy a nemzetpolitikát nem lehet úgy folytatni tovább, mint eddig. Ennek azonban nem politikai oka van. Az elmúlt évtizedben alapvetően átalakult a térség, és annyira eltérők lettek a magyar közösségek pro blémái, hogy nem lehet egyelemű politikát vinni. Az elméleti rész mellett gyakorlatias kérdésekre is választ kellett adni: hogyan válaszolja meg az összmagyarság azokat a gazdaságiszociálistársadalmi kihívásokat, és hogyan mozgatja meg azokat a forrásoka t, melyek az érdekeit szolgálnák. – Ezek szerint egyetértés volt a támogatások körül is? – Nagyon sokszor lehetett azt hallani, hogy a vita a pénz elosztása körül forog. Valójában azonban nem erről kellene vitatkozni, hanem arról megállapodni, hogyan leh et a nemzeti forrásokat olyan irányba vinni, amely más, uniós forrásokat is generálna. Abban pedig szintén mindenki egyetértett, hogy a legnehezebb helyzetben lévő térségeknek – mint a Vajdaság és Kárpátalja – több támogatásra van szükségük. – A Határon T úli Magyarok Hivatalának (HTMH) sorsa korábban szintén vita tárgya volt. – Az intézményekről sajnos gyakran több szó esik, mint a tartalomról. Kissé anakronisztikussá vált, ami a HTMH körül kialakult. Az intézmény 1992es megalakulása óta alapvetően válto ztak meg az események, és most nemcsak a térségről, hanem a hazai közigazgatásról is beszélek. Ez utóbbi most is nagyon jelentős átalakuláson megy keresztül. Ha tehát nem nyúlunk hozzá a HTMHhoz, elvész a hatékonysága. Azzal, hogy a MEHbe került, nyilván valóan csökkenteni kellett a létszámot, a feladatok pedig visszakerülnek a szaktárcákhoz – ez elsősorban az oktatási és kulturális minisztériumot érinti. – A rendelet szerint a HTMH július elsejével olvadt volna be a MEHbe, ennek ellenére még mindig műkö dik a hivatal. Ezt mivel magyarázza?
