Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-11
16 – Július elsejével a MEH lett a HTMH felügyeleti szerve. A teljes körű integráció azonban hosszadalmasabb, többlépcsős feladat, és december 31ig kell végrehajtani. Ennek elsősorban költségvetési megfontolásai vannak, így tartani tudjuk a dátumokat, és nem kell belenyúlnunk a már futó projektekbe. A MEHben alapvetően hármas szervezeti felépítést alakítanánk ki a HTMHnak: külön részleg foglalkozna a koordinációval, a stratégiával, és a terepmunkával, valamint a támogat áspolitikával. Ez az átalakításnál világossá teszi, ki hova fog kerülni, mivel fog foglalkozni. – Mi lesz a sorsa a HTMH épületének? – A vagyonhasznosítás keretében nyilván erre is születik megoldás. Ezzel a kérdéssel még nem foglalkoztunk. – Arról volt már szó, ki lesz az intézmény vezetője? – Már többször is, nekem is több jelöltem van. Rövid időn belül megszülethet a döntés, már csak azért is, mert az átalakításban ő is jelentős szerepet kap. – Információink szerint Zilahy László, az oktatási minisz térium osztályvezetője a legesélyesebb jelölt. Ezt meg tudja erősíteni? – Zilahy László munkájára nagyon szívesen számítunk az új struktúrában is, hogy ki lesz a vezető, később döntjük el. Örülnék, ha olyan szakemberekből álló csapatot tudnánk felépíteni, akik eddig különböző szaktárcáknál foglalkoztak a határon túli magyar ügyekkel. – A támogatási rendszerrel kapcsolatban több kérdés is felvetődött. Határon túli vezetők, értelmiségiek többször aggodalmunknak adtak hangot, hogy túlságosan átpolitizált les z a pénzek elosztása, ha a feladat teljes egészében a Szülőföld Alaphoz kerül. – A támogatásokról eddig elsősorban döntő Illyés Közalapítvány kuratóriumában pártok képviselői ülnek, az átpolitizáltság kritikája így nehezen értelmezhető. A Szülőföld Alapba n – azon túlmenően, hogy a miniszterelnök nevez ki tagokat a tanácsba, a miniszter pedig a kollégiumba – nincsenek pártpolitikusok. A támogatási rendszernek pedig három szintje lenne: egy politikai, amely meghozza a stratégiai döntéseket, egy szakmai dönté shozói és egy végrehajtói, amely a szerződéseket köti meg, végrehajtja a döntéseket. A különböző szintek között összeférhetetlenségi szabályokat állítanánk fel, hogy ne befolyásolhassák egymást. A cél, hogy ezek a szintek egymástól elválasztva éppen a párt politikát zárják ki. A kritikákat én is olvastam, de releváns politikusoktól nem hallottam ilyet. Problémát vagy inkább felvetést csak az hozott, hova jutnának a források. – Ezzel kapcsolatban feltérképezték már, milyen intézményeknek szánnának több támog atást vagy esetleg kevesebbet? – A rendszerben újdonságot jelent az, hogy listát készítenénk a nagy, nemzeti jelentőségű projektekről, mely a költségvetésben is megjelenne. Ide tartozna például az erdélyi magyar felsőoktatás, de nem feltétlenül csak a Sap ientia Egyetem. Közéjük sorolnánk a kárpátaljai magyar felsőoktatás intézményeit, a szórványtámogatásokat vagy a vajdasági kollégiumépítést is. – A megújuló nemzetpolitikáról készített dokumentumban, melyet szétküldtek a határon túli magyar szervezeteknek , szerepel a Magyar – Magyar Konzultációs Fórum létrehozása, melyet a Krónika a Máért lehetséges utódjaként emlegetett. Egyetért ezzel a jellemzéssel? – A magyar – magyar párbeszéd olyan sokrétűvé vált, hogy ennek egy hasonló fórumon is meg kell jelennie. Itt az összes szereplő – az államfő, a kormány, a határon túli szervezetek, az önkormányzatok – konkrét témában konzultálhatnának egymással. A Máértről már többször elmondtuk, hogy nem töltötte be a feladatait, sőt határon túliak is sürgették a reformját. Nin cs arról szó, hogy a fórum a Máért helyébe lépne, nem intézményeket cserélnénk, logikájában különbözne a két szervezet. – Ha azt mondja, hogy két teljesen különböző intézményről van szó, szánnake még bármilyen szerepet a Máértnek? – A miniszterelnök vil ágosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy megállapodásokat felmutatni képtelen Máértot nem hív össze. Nekünk most az a feladatunk, hogy az új szervezet kialakításával foglalkozzunk. • Pályakép • Gémesi Ferenc 1972ben született Budapesten. Az Eötvös Lo ránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. A Külügyminisztériumba 1997ben került, ahol a FÁKországokért felelős referensként dolgozott, majd egy évvel később a közép- és keleteurópai országokat, valamint a regionális együttműködést és a konzuli szolgálatot felügyelő helyettes államtitkár titkárságának vezetője, 1999től osztályvezető. 2000 és 2002 között Magyarország moszkvai nagykövetségének beosztott diplomatája, majd a Külügy délkeleteurópai országokkal foglalkozó főosztályának vezet ője lett. 2004 májusától 2005 márciusáig a határon túli magyarok ügyeinek miniszteri biztosa, 2005 és 2006 között helyettes államtitkár. Serdült Viktória
