Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-11
9 eldöntenie, és természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy a romániai magyars ágnak is integrálódnia kell az európai közösségbe. Az RMDSZnek nem azért kell megújulnia, mert nem működik, hanem azért, hogy még hatékonyabb lehessen. Amikor alig pár nappal a nagy bukfenc után megalakult a Szövetség, még annak örültünk, hogy létrejöhet ett egy magyar szerveződés. Sem akkor, de még a második és a harmadik kongresszuson sem gondolt senki arra, hogy az elkövetkezőkben a magyarok szövetsége a román kormány tagja lesz, és arra sem, hogy mekkorát változik tizenvalahány év alatt Európa. Annyit lehetett tudni, hogy Magyarországról érkezik majd némi támogatás, amely segíti az identitás megőrzését, az intézmények létesítését, az anyanyelvi oktatás fejlesztését. Akkoriban kihívás volt egy köztéri szobor, egy emléktábla elhelyezése, egy magyar iskol a, magyar osztály megteremtése, és még sorolhatnánk a fontos, de mára már rutinfeladatnak tekinthető kérdéseket. Sok mindent elért ez a közösség, ez a szövetség a helységnévtábláktól az anyanyelv hivatalos használatáig, de ehhez kellett az egységes és hatá rozott fellépés, kellett a kormányzati szerepvállalás. Mindez idő alatt az RMDSZnek az intézményrendszere fejlődött, majd dagadt, lassan minden szervezet és szerveződés bekérezkedett az ernyője alá. Ugyanakkor a világ, Európa rohamosan változott, a szöv etség pedig maradt olyannak, amilyennek tizenhat évvel ezelőtt elképzelték. Mások lettek a kihívások: gazdasági és infrastrukturális fejlesztés, informatika, az életszínvonal növelése, az oktatás és a kultúra minősége - és hosszan sorolhatnánk azokat a ter ületeket, ahol cselekvés szükséges, ahol immár nem rutinfeladatai vannak az RMDSZnek. Most fiatalok és a kevésbé fiatalok úgy döntöttek, hogy változtatni kell, igazodni az ajtón kopogtató Európai Unióhoz, és ezen belül a változó magyarországi rendszerhe z, megfelelni az új kihívásoknak. Budapest ráébredt ugyanis, hogy az EUban a támogatási rendszer más, mint az, amit másfél évtizeddel ezelőtt otthon kidolgoztak, hogy - tetszik vagy sem - a tudás, a felkészültség, a cselekvőképesség jelenti a mércét, oko s terveket lehet támogatni és nem szépen csomagolt "ügyeket". Ezek az új kihívások egy informatizált, korszerű felépítésű szervezetet, pontosan meghatározott feladatokat, számonkérést és egységet, tudást és minden szinten való felelősségvállalást követeln ek meg. A magyarországi támogatási rendszer megköveteli a gyors és hatékony működést, amelyet aligha lehet megvalósítani egy hatalmas, bonyolult döntéshozatali rendszerrel rendelkező szövetségben. S mivel a csatlakozást követően sokkal inkább európai pén zekre lehet és kell pályázni, mint magyarországiakra, a szövetségnek intézményesen is fel kell erre készülnie. Szép programokat meg lehet ugyan hirdetni, de a megvalósításukhoz tele kell legyen a kaszsza. Nos, mindezeket a változtatásokat, és még többször ennyit meg kell gondolnia és valósítania az RMDSZnek, ha valóban meg akar újulni. vissza Vajdaság autonómiája: Igen vagy nem? − A Második Vajdasági Konvenció után A vajdasági magyar pártok és vezetőik között sajnos továbbr a se nincs egyetértés Vajdaság autonómiája támogatásának ügyében. Azt is mondhatnánk, hogy egyfajta érdektelenséget mutatnak a téma iránt. Abban sem tudnak megállapodni, hogy milyen kisebbségi autonómia felelne meg a vajdasági magyarságnak. Mindez rontja n emzeti kisebbségi közösségünk helyzetét, a kollektív és az egyéni kisebbségi jogok érvényesítését, ami felveti a párvezérek politikai és erkölcsi felelősségének kérdését is. Az Újvidéken július 22én megtartott Második Vajdasági Konvención hat – egyes vél emények szerint - „törpepárt” vett részt: a Vajdasági Szociáldemokrata Párt, a Vajdasági Párt, a Vajdasági Mozgalom, a Bánáti Párt, a Pancsovai Párt és a Vajdasági Románok Szövetsége, de több vajdasági civil szervezet képviselői is jelen voltak. A 2004. év i I. konvenció jelentősebb részvevői közül ezen az értekezleten a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSZL) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) azért nem képviseltette magát, mert azt szerették volna, hogy „a konvenciót csak őszre tartsák meg, a vajdasági alaptörvénytervezet elkészítése, illetve a szeptember 1jére és 2ára tervezett, a regionalizmusról szóló nemzetközi konferencia után”.
