Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-05
28 Alkotmánybírósághoz. Tehát hogyha oda fordulok, akkor annak szimbolikus üzenete is kell hogy legyen. Akkor nagyon nagy baj történt" - fo galmazott még hivatalba lépése előtt. Sólyomnak - aki a rendszerváltozás után a taláros testület első elnöke volt - néhány hete nem volt alkotmányos aggálya a kormány megszorító csomagja ügyében, aláírta a törvényeket. Az alkotmányossági vétóval szemben gy akrabban használta a politikai vétó eszközét. Már harmadszor küldött vissza a parlamentnek megfontolásra egy jogszabályt, korábban a pártingatlanokról, az akadálymentesítésről szóló törvényeket, és legutóbb a mentelmi jogra vonatkozó jogszabályt vétózta me g. Sólyom sok nyilatkozata, döntése főként a politikusok körében keltett megütközést, passzivitása, formabontó törekvései szokatlanok voltak. Egy év azonban túl kevés a mérleg megvonáshoz. Ő korábban így vallott az előrelátott kezdeti nehézségekről: "Kell egy kis idő, amíg az ember megérzi, hogy mikor kell megszólalni, hogyan és mit kell mondania (...) Legalább egy év kell ahhoz, hogy kialakuljon a helyes mértéket sugárzó habitus." Sólyom külpolitikai lépései: Zöld elnökök hálózatának szorgalmazása Bocsán atkérés a kitelepített magyarországi németektől Putyinnak szóvá tette a kis finnugor népek helyzetét Bushnál a vízumkényszer eltörlését szorgalmazta Mélyponton az államfő népszerűsége A Medián júliusi felmérése szerint a megkérdezettek többsége korábbi riválisaival szemben még mindig Sólyom Lászlót tartja legalkalmasabnak az államfői posztra. A HVGben publikált elemzés szerint "a többség úgy gondolja, az első év leginkább az elnök saját helyének keresésével és erősítésével telt: volt mindig önálló vélem énye, és ki is állt mellette, illetve igyekezett bővíteni az elnöki jogkört". Ugyanakkor népszerűsége mélyponton van, ez köszönhető akár annak is, hogy a márciusi kitüntetésátadáson nem fogott kezet az általa nem támogatott díjazottal, illetve annak is, ho gy aláírta a kormány megszorítócsomagját. A Medián szerint 2003 ősze óta még sosem volt ilyen alacsonyan a bizalmi indexe köztársasági elnöki intézménynek sem. Ugyanakkor a Szonda szerint nyáron nem változott Sólyom népszerűsége, Szili Katalin mögött a más odik helyen áll a ranglistán. A Szonda adataiban tetten érhető az említett márciusi affér, Sólyom akkor könyvelhetett el nagy népszerűségvesztést. vissza Válság fenyeget KözépEurópában Népszava 2006. augusztus 5. Szerző: Rónay Tamás Két és negyed év telt el az Európai Unió történelmi bővítése óta, az akkori eufóriából azonban mára már csak szép szavak maradtak. Azzal szembesültünk, milyen nehéz is megfelelni egyszerre az uniós és a lakossági elvárásoknak. Mert bizony ez ek az igények gyakran teljesen különböznek egymástól. Egyfelől nyilvánvalóvá vált, hogy az újonnan csatlakozott államok gazdasága még rendkívül sebezhető. Brüsszel ezért úgynevezett reformokat vár el az új uniós tagoktól, olyan intézkedéseket, amelyekkel a lakosság rövid távon biztosan nem jár jól. Az uniós elvárások és a lakosság igényei közötti különbségek KözépEurópában váltak szembetűnővé. Miközben ugyanis Szlovénia zavartalanul állt át az uniós mindennapokra, a Visegrádi Négyek - kivétel nélkül - sú lyos belpolitikai válságba sodródtak. Természetesen az egyes országok más és más gondokkal kerültek szembe, de nagyvonalakban megállapíthatjuk, hogy a kialakult krízisben minden bizonnyal nagy szerepe volt az említett ambivalenciának. Mindenek előtt tisz tázni kell, a manapság itthon is oly sokat emlegetett reform kifejezés az állam különböző szférákból való kivonulását jelentie. Ez a folyamat az uniós csatlakozás óta Szlovákiában éppúgy felgyorsult, mint Csehországban vagy nálunk. Az egyik legkényesebb kérdés a térségben az egészségügy helyzete. Szlovákiában másfél évvel a választás előtt vállalta a Mikulás Dzurindafémjelezte szlovák kormány az egészségügy reformját, amely - utólag elmondható - talán túlzottan ambiciózus vállalkozás volt, hiszen a mega nnyi népszerűtlen intézkedést magával hozó reformcsomagnak is volt szerepe a Dzurindakormány bukásában. Az orvosok körében különösen népszerűtlenek
