Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-05
27 Ilye n nyilatkozat volt a hivatali idejében a Magyar Hírlapnak adott interjú is, melyben azt mondta, , "el kell ismerni Amerika súlyát és szerepét, (…) de ne essünk túlzásokba a rendkívüli intézkedésekkel és jogkorlátozásokkal. Én például addig nem megyek - tud ósként sem mentem - az Egyesült Államokba, amíg ujjlenyomatot kell adnom.” Természetesen, elutazott Amerikába, igaz az ENSZ közgyűlésén kívül más hivatalos programja nem volt. Ezt a napokban azzal fejelte meg, hogy a Figyelőnek lényegében megismételte korá bbi nyilatkozatát: amíg az utazáshoz vízumra van szükség, nem megy az Egyesült Államokba. Mint kiderült, elutazik viszont Kanadába, ahova szintén vízum kell. A vízumkényszer eltörléséért kiálló - és ezt Bush amerikai elnökkel Budapsten is közlő - államfő t ettének szimbolikus tartalmat tulajdonított. A Political Capital Institute (PCI) egyik elemzője, Szabados Krisztián viszont úgy vélte, az államfő ujjlenyomattal kapcsolatos kijelentése "rájátszott az össznépi, pártsemleges Amerikaellenességre". Később az intézet évjelentése is szigorú volt az új államfővel. Azt írta, hogy megválasztása után Sólyom kommunikációjában is megjelentek populista elemek. A pártokkal szemben álló, pártellenes pozíciót elfoglaló új államfő a pártpolitikusokkal szemben állva ugyanak kor maga is a politikai ügyek szereplőjévé vált. Amire az elnök egy interjúban azzal válaszolt, hogy helyet kér a civileknek, a más gondolatoknak és más értékeknek, ami persze ütközik a pártok gondolkodásmódjával. Sólyom egyik sokat vitatott akciója volt , hogy a Zengőre tervezett NATO lokátorállomás ügyében a természetvédők pártjára állva tiltakozott a telepítés ellen. A civil államfő a civil szervezet akciójának más dimenziókat adott. Civilsége - saját bevallása szerint - nem azt jelenti, hogy egy civil szervezet élére áll, hanem "beviszi azt a pártpolitika hatalmi rendszerébe". Tetteinek mozgatórugóit, talán legutóbbi interjúja világítja meg. Azt mondta, "az az értelme az elnökségemnek, azért vállaltam, hogy bizonyítsam, van tér a másfajta politizálás sz ámára is". Sólyom formabontó és hagyományokkal szakító államfő. Nagy vihart kavart, különösen a jobboldalon, hogy újévi beszédét úgy rögzítették, hogy az államfő mögött nem volt ott a korábbi elnöki szózatoknál megszokott magyar zászló. A Honfoglalás 2000 Egyesület e gyenesen úgy fogalmazott, hogy "Sólyom László megfeledkezett arról, hogy az ország első emberének nem a saját formabontó elképzeléseit kell megvalósítania, hanem a társadalom elvárásainak kell megfelelnie". Az államfő szakított azzal a hagyománnyal is, ho gy jelölési ügyben, vagy a parlamenti választások időpontjának kijelölése előtt egyeztet a pártokkal. Tavaly novemberben egy lapinterjúban közölte: már eldöntötte, mikorra tűzi ki a jövő évi parlamenti választásokat, az időpontot azonban egyelőre nem kíván ja megnevezni. A Népszabadságnak pedig azt mondta, senkivel nem fog konzultálni a szavazás napjáról, mert nincs ilyen alkotmányos kötelezettsége. "A választás két fordulójának időpontját nem a pártok, hanem az egész ország érdekének figyelembe vételével kí vánom kitűzni" - közölte, hozzátéve, hogy "a pártok aktuális kívánságai nem válhatnak viszonyítási ponttá a döntésben". A legfőbb ügyészi poszt nem lehet egyetlen párt zsákmánya sem - mondja Sólyom a sikertelen főügyész választás után. Nehéz eldönteni, h ogy a köztársasági elnök kudarca, vagy a pártok politikájának tükre, hogy a leköszönő Polt Péter utódját első körben nem sikerült a parlamentnek megválasztania. Sólyom még az első forduló előtt Horányi Miklós szegedi fellebviteli főügyészt javasolta, akibe n bizonyára azért is bízott, mert több évtizedes bírói pályafutás is állt mögötte. Csakhogy eggyel nem számolt: mivel Horányi a kormánypártok által nagyon nem szeretett Polt Péter mellett sajtószóvivőként is dolgozott, azonnal szálka lett a szocialista és szabad demokrata szemekben.Az amerikai nyilatkozatához hasonlóan Sólyom most sem tágít: közölte, hogy továbbra sem fog egyeztetni a pártokkal a legfőbb ügyész személyéről. Amellett, hogy Sólyom szakított a hagyományokkal, igyekezett passzív lenni. Előre j elezte, hogy csak akkor szólal meg, ha azt igazán fontosnak tartja. Így a választási kampány túlkapásai miatt sem emelt szót. Erről legutóbbi nyilatkozatában úgy vallott: "Sokan várták, hogy megszólalok a választási kampányban. Jellemző, hogy stíluskérdése kben várták volna az elnök fellépését. Erre azonban nem láttam okot: a négy évvel ezelőttihez képest most nem uralkodott el az ellenfél tisztességének megsértése". Sólyom utólag azonban úgy látja: egy tartalmi kérdésben szólnia kellett volna. Azt mondta, a demokrácia hitelvesztése fenyeget, ha polgárjogot nyer, hogy a jó cél bármilyen módszert szentesít, és például a választási ígéretek semmire nem köteleznek. Passzivitását, vagy pontosabban megfontoltságát jelzi, hogy eddigi hivatali ideje alatt csak a fe lsőoktatási törvény kapcsán élt az alkotmányossági vétó eszközével. "Nem tervezem azt, hogy mindennel elszaladgáljak az
