Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-05
26 függetlenségét. De nem veszi számításba, hogy ahol a politikának is szava lehet - és ezügyben van - ott nem függetlenítheti magát (és az érintetteket) tő le. Hiába van igaza tehát az elnöknek, amikor arról beszél, hogy azt szeretné, ne uralja el, vagy ne monopolizálja az egész politikát a pártok logikája. Tény, hogy nekik négy évente választást kell(ene) nyerniük, s így a hatalom megszerzésének vagy megtar tásának logikája irányítja tetteiket. Velük szemben igyekszik Sólyom László saját elképzeléseit érvényre juttatni - ahogy fogalmaz - "civil ésszel, vagy a civilek képviseletében gondolkodva". És szomorú, mert mindezt a "pártlogika" szerint ítélik meg. Nemc sak a pártok, hanem a sajtó és gyakorta a közvélemény is. Mindeközben pedig nem veszi észre, hogy ez ellen nem lehet Don Quijote módjára küzdeni. Ha egyszer egy ország ehhez szokott hozzá, akkor nagyon hosszú idő alatt, türelmes és kitartó munkával - vagy tanítással - lehet rávezetni a helyes útra. Ez idő alatt pedig érdemes (lenne) középutat találni, ha úgy tetszik együttműködést teremteni a politikai élet többi szereplőjével. Hátha közösen könnyebben menne. Sólyom László egy éve azzal a jelszóval lépett az államfői székbe, hogy "lehet más a politika". Az egész ország sokat köszönhet neki, ha sikerül e jelszó igazságát bebizonyítania. De az elnök akkor is itt élt, amikor nem ebben a pozícióban volt, tehát tudnia kell, hogy egyik napról a másikra még ő sem képes megváltoztatni a politikát. A kezdeti lépéseket már megtette. Érzékelhette, nem teljes sikerrel. És hiába látható, hogy nem számít neki a népszerűség - amely egyes felmérések szerint esetében is csökkent , azért arra törekednie kellene, hogy ne teg ye magát magányos harcossá. Persze, legalább négy éve még van erre. Laci bácsi sosem lesz, de mélyen tisztelt elnök még lehet. vissza Sólyom László más utat jár be, mint elődei Népszava 2006. augusztus 5. Szerző: Pungor András Legalább egy év kell, hogy kialakuljon a helyes mértéket sugárzó habitus. A ma egy éve államfői hivatalába beiktatott Sólyom László mondta ezt korábban. És valóban, a formabontó törekvésekből, az előre jelzett passzivitásból és az ezekből fakadó , önmaga által is bevallott hibákból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ami biztos: Sólyom gyökeresen más utat jár elődeinél. Egy évvel ezelőtt, tavasszal a közvélemény még alig ismerte Sólyom Lászlót - az Alkotmánybíróság korábbi elnöké t , pedig akkor már a politikusok Szili Katalin szocialista politikus fajsúlyos ellenfelének tartották őt az államfőválasztáson. A kevésbé ismertséget jelzi, hogy a Tárki tavaly május végi felmérése szerint Sólyom László társadalmi támogatottsága az össze s megkérdezett körében nem haladta meg a 3 százalékot, 18 százalékuk Szili Katalint javasolta volna köztársasági elnöknek, 14 százalékuk pedig Mádl Ferencet. A Medián korábbi felmérése ugyancsak a házelnököt hozta ki első helyen. Mádl azonban nem vállalta a jelölést, Szili pedig elvérzett a vakondokozásról, ideodaszavazgatásról elhíresült parlamenti akcióban, mely államfőválasztásként vonult be a történelembe. A mindent leegyszerűsítő közbeszéd Sólyom Lászlót az ellenzék, míg Szili Katalint az MSZP jelöl tjének nevezte. Szili esetében ezen látszólag nincs is mit vitatkozni, bár árnyalja a képet, hogy a közvéleménykutatások szerint akkoriban és ma is ő a legnépszerűbb hazai politikus. Sőt, a megkérdezettek többsége egy éve őt látta volna legszívesebben az á llamfői székben. Sólyom jelölése ügyében is árnyalt a kép, hiszen a nevét elsőként a Védegylet civil szervezet vetette fel és a Fidesz csak egy, "Az emberek jelöltje "elnevezésű ellenzéki szavazási akció és Mádl ódzkodása után lépett a volt alkotmánybírósá gi elnök mögé. Sólyom igyekezett már Orbán Viktorral való találkozása után is azt erősíteni, hogy ő nem a pártok, vagy egy párt jelöltje, hanem a civil szféráé. A Figyelőnek adott legutóbbi interjújában pedig így fakadt ki: "Egyelőre a legnagyobb nehézség az, hogy tetteimet nem saját logikájuk szerint, hanem a megszokott pártérdek alapon minősítik." Korábban Sólyom azt emelte ki, hogy nagyobb szerepet szán a morális gesztusoknak, a példaadásnak. Mondatának érvényesítése később sokat vitatott nyilatkozatoka t szült. A fő kérdés mindig az volt, hogy Sólyom államfőként nyilatkozhate olyat, amit ha egy civil polgár mond, karakán állásfoglalásnak, morális gesztusnak, akár helyénvalónak minősíthetnek, egy közjogi méltóság esetében viszont megütközést kelt.
